Még mindig dívik az emberkereskedelem és a kényszermunka

Az emberkereskedelem továbbra is súlyos probléma az Európai Unióban. A becslések szerint az EU-ban 880 ezer embert kényszerítenek munkára.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem hatodik európai napja alkalmából Cecilia Malmström belügyi biztos csütörtökön beszédet mond azon a konferencián, amelyen a tagállamok közös fellépésének kialakításáról lesz szó – írták. Eleni Mavru ciprusi belügyminiszter és Miria Vassziliadu, az emberkereskedelem elleni küzdelem uniós koordinátora szintén részt vesz az eseményen, amelyet a bizottság és az EU soros elnökeként Ciprus szervez.

Világszerte küzdenek a rabszolgaság ellen

Koldulásra kényszerítette és rabszolgasorban tartotta honfitársait az a román állampolgárokból alakult bűnszervezet, amelynek tagjait szeptember végén Milánóban és Torinóban tartóztatta le az olasz rendőrség.

A Fehér Ház új rendeleteket hozott, amelyek tovább erősítik az emberkereskedelem elleni harc előírásait az állami megrendelések esetében, a tilalmak egyaránt érvényesek a szövetségi szállítókra és alvállalkozókra, és ezeket kiterjesztik nagyobb, nemzetközi szerződő partnerekre is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legújabb tanulmánya szerint világszerte csaknem 21 millió áldozata van a kényszermunkának, jelenleg ezer emberből három kényszermunkát végez.

Az emberkereskedelem változatlanul komoly probléma, az ILO szerint az unióban 880 ezer embert kényszerítenek munkára, beleértve azokat is, akiket szexuálisan kizsákmányolnak. A legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak 93 százaléka egyetért azzal, hogy az uniós tagállamoknak együtt kell működniük az emberkereskedelem leküzdéséért – olvasható a közleményben.

Ösztönzik a tagállamokat

A konferencia is alkalom a bizottságnak arra, hogy ösztönözze a tagállamokat az emberkereskedelemről szóló új uniós stratégia intézkedéseinek végrehajtására. A tanácskozáson a tagállamok kormányzati tisztviselői, civil szervezetek képviselői, szakértők és az áldozatokkal közvetlen kapcsolatban álló szakemberek találkoznak. Azokra a teendőkre összpontosítanak, amelyek célja az együttműködés megerősítése, a megelőzés, az áldozatok védelme és az emberkereskedők üldözése.

Kitérnek arra is, hogy az unióban még mindig kevés az emberkereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás, továbbá 2008 és 2010 között az ilyen ügyekben kevesebb büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet született.

Az emberkereskedelem semmilyen formáját sem szabad eltűrni

Ezért az uniós stratégia az emberkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott nemzeti bűnüldözési egységek felállítását szorgalmazza, és támogatást nyújt a tagállamoknak közös nyomozócsoportok létrehozásához. A stratégia célja az áldozatok azonosításának, védelmének erősítése, az emberkereskedelem megelőzése, az emberkereskedők büntetőjogi felelősségre vonása, az együttműködés fokozása az unióban, és az emberkereskedelem új tendenciáival kapcsolatos ismeretek bővítése.

A közleményben idézik Cecilia Malmströmöt, aki kiemelte, hogy nem lehet eltűrni az emberkereskedelem semmilyen formáját, sem Európában, sem bárhol a világon. Az Európai Bizottság tagja rámutatott, a testület szigorú jogszabályokat és intézkedéseket dolgozott ki az emberkereskedelem elleni küzdelemhez, ezeket a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba.

Magyar érintettség

A Magyar Nemzet augusztusban arról számolt be, hogy a vietnami ruhakereskedők általában bejelentés nélkül, éhbérért foglalkoztatják magyar alkalmazottaikat a hagyományos piacokon. A munkanélküliség elől menekülő eladók helyzetét kihasználó ázsiai vállalkozóknak manapság teljhatalmuk van a kereskedelem e zárt világában.

222 millió dollárjába (csaknem 51 milliárd forintjába) kerülhettek tavaly Kanadának a színlelt magyar menekültek. A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS közleményében rámutatott, hogy a júniusban elfogadott, menedékkérelmet megszigorító, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen a színlelt menekültek által okozott költségek csökkentése. A szigorításra egyebek közt a Torontóban működő emberkereskedő hálózat miatt volt szükség, ahol a banda tagjai hamiltoni családi vállalkozásukban illegálisan bevándorolt magyarországi romákat foglalkoztattak.