Az utasítás szerint a tartományoknak el kell végezniük a Kína területéhez tartozó szigetek számbavételét és 2013. április végéig összesítést kell készíteniük róluk, így a nevükről, pontos földrajzi elhelyezkedésükről és egyéb fontos információkról. Kína több mint 7300 olyan szigettel rendelkezik, amelynek területe eléri vagy meghaladja az 500 négyzetmétert.
Megfigyelők: gyenge húzás Pekingtől
Tavaly év végéig hivatalosan 1660 sziget kapott nevet, amelyet a helyszínen elhelyezett kőtábla jelöl. A tervek szerint jövő augusztusig még egyszer ennyivel végeznek. A lapban megszólaló illetékes szerint a lépés egyértelműen Kína érintett területek feletti szuverenitását hivatott kifejezni. Megfigyelők szerint azonban ez az intézkedés Peking részéről a szuverenitás kifejezésének gyenge, inkább szimbolikus formája, hiszen az esetleges vitákat nem dönti el.
Csak fokozta a feszültséget a bejelentés
A Kelet-kínai-tengeren lévő lakatlan szigetcsoport hovatartozása miatt az utóbbi hónapokban feszültté vált Japán és Kína viszonya. A helyzet augusztusban éleződött ki, amikor kínai aktivisták szálltak partra az egyik lakatlan szigeten, és kitűzték a kínai zászlót. A japán hatóságok elfogták, majd később elengedték őket. Válaszul egy másik szigeten japán nacionalisták szálltak partra, ami ellen Peking élesen tiltakozott. A feszültséget fokozta, hogy a japán kormány szeptember 11-én bejelentette: állami ellenőrzés alá vonja a szigeteket.
Sokfelé kihat a szigetvita
Tajvan és Dél-Korea autó-, illetve elektromosberendezés-gyártó, valamint turizmus iparága is profitálhat rövid távon a japán–kínai szigetvitából. Eközben a japán autógyártók kénytelenek visszafogni termelésüket.
Magyarországon is érezteti hatását a fellángoló ellentét. Szeptember végén 150-200-an vonultak a budapesti japán nagykövetség elé. Másnap Pekingben japán–kínai egyeztetés volt külügyminiszter-helyettesi szinten, a japán és a tajvani parti őrség pedig vízágyúkkal támadta egymást.
