100 célpontra mértek csapást a Gázai övezetben

Az izraeli légierő nagy és közepes hatótávolságú rakétaindító állásokra és tárolókra, terrorista létesítményekre és Izrael elleni támadásokra készülő fegyveresekre mért légicsapást.

WA
2012. 11. 15. 11:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az izraeli légierő mintegy 100 célpontra, nagy és közepes hatótávolságú rakétaindító állásokra és tárolókra, terrorista létesítményekre és Izrael elleni támadásokra készülő fegyveresekre mért légicsapást csütörtökre virradóra a Gázai övezetben – közölte az izraeli hadsereg. Az összesítésben az is szerepel, hogy az övezet közelében állomásozó harckocsik is lőtték a palesztin területen található célpontokat.

Az izraeli média szerint folyamatban van más harci technika összevonása is a térségben, miközben a hadsereg behívókat küldött „bizonyos szakmákban jártas” tartalékosoknak. Hivatalos közlést erről még nem tettek közzé, de egyes hírek szerint egyelőre a hadsereg ellátását végző szolgálathoz és a polgári védelemhez toboroznak tartalékosokat.

Hírügynökségi jelentések szerint a Gázai övezetben tevékenykedő szélsőségesek is nagyjából száz rakétát lőttek ki csütörtökre virradóra Izrael területére. A gázai határtól mintegy 30-40 kilométerre fekvő városokban is becsapódtak rakéták. A Vaskupola nevű izraeli légvédelmi rendszer mintegy 30 rakétát semmisített meg, de néhány lakott területen csapódott be. A támadások következtében Izrael déli részén meghalt három ember, és vannak sebesültek is.

Folytatódott a lövöldözés – rendkívüli intézkedések

Csütörtök délelőtt is folytatódott szórványosan az izraeli és a palesztin területek kölcsönös lövetése. A helyzet hirtelen romlása miatt Izrael déli területein rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak: zárva maradtak az iskolák, a határ menti hét kilométeres sávban élő izraelieket pedig arra utasították, hogy ne hagyják el otthonaikat.

Enyhülnie kell az ellenségeskedésnek a Gázai övezetben

Barack Obama amerikai elnök szerda este telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Mohamed Murszi egyiptomi elnökkel. Közölte velük, hogy enyhülnie kell az ellenségeskedésnek az izraeliek és a Gázai övezeti palesztinok között. Eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda éjjeli rendkívüli tanácskozásán nem hozott határozatot  az izraeli–palesztin konfliktus ügyében.

Az egyiptomi külügyminiszter eközben arra kérte Washingtont: érje el, hogy Izrael felhagyjon a Gázai övezet elleni támadásokkal. Mohamed Kamel Amr telefonon beszélt amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal, s kérte az Egyesült Államokat: „haladéktalanul járjon közben annak érdekében, hogy véget érjen az izraeli agresszió a palesztin nép ellen Gázában”.

Világos üzenet

Benjámin Netanjahu szintén szerda este kijelentette, a Gázai övezetben aznap indított izraeli hadművelet „világos üzenet” volt a palesztin radikális Hamász szervezet számára, és a hadsereg szükség esetén kész kiterjeszteni azt. Az izraeli művelet gyakorlatilag azzal a légicsapással kezdődött, amely megölte Ahmed al-Dzsabarit, a Gázai övezetet irányító Hamász katonai szárnyának parancsnokát. Palesztin közlés szerint a szerdai hadmozdulat összesen mintegy húsz légicsapásból állt, és ezek során összesen hét palesztin halt meg, további 45 pedig megsebesült.

Az oslói egyezmény felmondása is felmerült

Ismert, Izrael megfenyegette a Palesztin Hatóságot, hogy teljes egészében vagy részben felmondja az izraeli–palesztin oslói egyezményeket, ha az ENSZ-státuszuk felértékelését fogják kérni a palesztinok – írta szerda reggel a Haarec című izraeli napilap külügyminisztériumi belső utasításokra hivatkozva. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter november 9-én Bécsben rendkívüli értekezletet tartott az Európában akkreditált izraeli nagyköveteknek, amelyen a diplomaták azt vitatták meg, miként lobbizzanak azért, hogy az európai kormányok a palesztinok ENSZ-státuszának felértékelésére vonatkozó kérés elutasítása vagy a döntés elhalasztása mellett döntsenek.

Az 1993-as oslói egyezmények keretében Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy Ciszjordániát három közigazgatási egységre – úgynevezett A, B és C területre – osztják. Ezt követően Izrael Ciszjordánia egyes részeiről kivonta csapatait. Az A terület teljesen a Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozik, a B területet Izrael felügyeli, de palesztin közigazgatással működik, míg a C terület izraeli fennhatóság alá tartozik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.