A tüzérség lövette a fővároshoz közeli Gúta települést, illetve a főváros déli Tadamun negyedét. Harcok folytak Aleppóban is, ahol a katonaság ugyancsak bevetette a tüzérséget – közölte a londoni központú emigráns csoport, amely a helyszínen lévő aktivistáktól és egészségügyi dolgozóktól szerzi be értesüléseit.
Szemtanúk közben arról számoltak be, hogy harci gépek bombázták reggel a török határnál fekvő Rász-el-Ain települést, amely a múlt héten került a felkelők kezére. A város felett hatalmas fekete füstfelhő látható, s a helyi lakosok közül sokan török területre menekülnek.
Összefogott a szíriai ellenzék?
A CNN közben arról számolt be, hogy megállapodásra jutottak az ellenzéki erők Katarban vasárnap. A dohai konferenciát ugyanakkor élesen bírálta a Bassár el-Asszadék által életre hívott, a felkelőket támogató emberi jogi szervezeteket ellensúlyozni hivatott Szíriai Emberi Jogi Hálózat, mely szerint terroristákat támogatnak azok az országok, melyek részt vettek a tárgyalásokon. A hírtelevízió emellett olyan videókat tett közzé, melyeken a két fél által elkövetett, állítólagos atrocitások láthatóak.
Izrael 40 év után ismét lőtte Szíriát
Az izraeli hadsereg az 1973-as arab–izraeli (jom kippuri) háború óta első alkalommal adott le figyelmeztető lövéseket szíriai területre vasárnap azt követően, hogy a szíriai hadsereg és a felkelők harca során eltévedt aknagránátok csapódtak be az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.
Ehud Barak izraeli védelmi miniszter ezt megelőzően ugyancsak vasárnap a hadsereg rádiójában megfenyegette Szíriát: ha folytatódik szíriai lövedékek becsapódása a Golán-fennsíkon, akkor Izrael azt nem hagyja válasz nélkül. A bejelentés napokkal azt követően hangzott el, hogy Izrael felszólította Bassár el-Aszad szíriai elnököt: fékezze meg az ellenzéki erők elleni támadásokat a Golán-fennsík közelében.
Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.
Keresztényellenesség
Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.
Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.
Gondot okoz a térségben
A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.
Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.
