Pénteken nem sokkal dél után folytatódott az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek célja, hogy a tagországok megállapodásra jussanak az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. A terítéken Van Rompuy új javaslata van, amely nem változtat az előző tárgyalási keretben a kiadásokra javasolt 972 milliárd eurós főösszegen, ami a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,01 százaléka. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke és a francia államfő is hangsúlyozta, hogy amennyiben a tagállamok tovább faragnának a hétéves büdzséből, az EP-ben valószínűleg nem lesz meg a szükséges többség a többéves pénzügyi keret jóváhagyásához.
Hollande a gazdák mellett
Magyar szempontból ugyanakkor jó hírnek számít, hogy az új változat 10,6 milliárd euró nettó növekedést irányoz elő a kohéziós politikánál és 8 milliárd euróval megemeli a közös agrárpolitika első pillérére (a direkt támogatásokra és a piaci intézkedésekre) fordítandó kiadások összegét. Francois Hollande szerint a növelés a helyes irányba tett lépés, ám Franciaországot még nem elégíti ki, továbbra is azon lesz pénteken, hogy a francia gazdák támogatásai ne csökkenjenek a jelenlegi szinthez képest.
Emlékezetes, hogy Van Rompuy előző, múlt heti javaslata mindent egybevéve 30 milliárd eurót faragott le az Európai Bizottság kohéziós politika büdzséjére vonatkozó eredeti javaslatából, 25 milliárdot pedig a közös agrárpolitika első pillérére Brüsszel által szánt összegből. Ilyenformán a legújabb javaslat csak részben pótolja a „veszteségeket”. Mivel olyan kiadásokról van szó, amelyek tagállamokra lebontva jelennek meg, a két költségvetési fejezet forrásainak növelése biztosan tükröződik majd a magyar pénzes borítékon is. Ennek összegét azonban egyelőre nem lehet megbecsülni.
Az uniós zsargonban következtetés-tervezetnek nevezett dokumentum ezeket a pénzeket a többéves pénzügyi keret (multi-annual financial framework. MFF) más fejezeteiből „csípné le”. Herman Van Rompuy a versenyképesség és növekedés című fejezetből 13 milliárd eurót venne el, ezen belül 5 milliárdot a határokon átnyúló infrastrukturális, energetikai és infokommunikációs fejlesztéseket tartalmazó úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköztől (Connecting Europe Facility, CEF) vonna el. 5 milliárd euróval mérsékelné a javaslat az unió külpolitikai és fejlesztési támogatási forrásait tartalmazó fejezetet, és 1,6 milliárdot venne el a bel-és igazságügyi együttműködést tartalmazó biztonság és állampolgárság című fejezetből.
Fordított biztonsági háló
A javaslat a GDP 2,585 százalékára emeli a Magyarország és a balti államok számára elérhető kohéziós források felső határát. Főszabályként most 2,35 százalék a plafon, ehhez képest egy 10 százalékos kedvezményt tesz Van Rompuy a magyarokkal és a baltiakkal. A bizottság eredeti, 2,5 százalékos felső határa hazánk számára a jelenlegi időszakban elérhető felzárkóztatási források közel 30 százalékos csökkentését eredményezte volna (25,7 milliárdról 18,3 milliárd euróra a hét év alatt). Ehhez képest a közel tízszázalékos emelés 1 milliárd eurónál kevesebb javulást eredményezne a magyar kohéziós egyenlegben. Van Rompuy egyébként fordított biztonsági hálót javasol úgy, hogy egy ország kohéziós támogatásai se mehessenek az előző időszakban élvezett támogatási szint 110 százaléka fölé.
„Semmi nem végleges, amíg nem minden végleges”
Az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről szóló EU-csúcs csak akkor lesz eredményes, ha minden vitatémában egyetértésre jutnak a részvevők – hangsúlyozta egy uniós forrás az MTI azon érdeklődésére, hogy Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének a legújabb javaslata valóban tartalmazza-e a maximálisan adható kohéziós források GDP-hez viszonyított arányának emelését. „Semmi nem végleges, amíg nem minden végleges”– fogalmazott az illetékes. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a kohéziós „plafonról” szóló médiaértesüléseket. Az esetleges részeredmények – emelik ki tisztségviselők a tanácskozás helyszínén – csak akkor jelentenek valódi előrelépést, ha minden szükséges résztémában megszületik a megállapodás.
Angela Merkel német kancellár a péntek délben kezdődő ülésre érkezve továbbra is pesszimista volt: annak az eshetőségéről beszélt, hogy újabb EU-csúcsot kell majd tartani a hétéves uniós költségvetés ügyében. Hasonló véleményének adott hangot hajnalban, távozásakor Francois Hollande francia államfő, aki pénteken a csúcs folytatása előtt francia kormányzati források szerint külön is találkozott David Cameron brit és Mark Rutte holland kormányfővel. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a csúcs folytatását megelőzően szintén arról beszélt, hogy sikerült némi haladást elérni az egyeztetéseken, de „ez nem elegendő”. A tervezet egyelőre a britek számára jelenti a legnagyobb vereséget, ugyanis egyik követelésüket sem teljesíti, sem a hétéves keretköltségvetés főösszegét, sem az adminisztrációs célokra, a bürokrácia fenntartására fordított fejezetet nem csökkenti.
Az MNO csütörtökön megírta, hogy Magyarország a kohéziós források csökkentését ellenző uniós tizenötök mellett Németország támogatását is élvezi a brüsszeli csúcson. A hétéves költségvetés megnyirbálásának ötlete Orbán Viktornak, illetve a kohézió barátai mellett Angela Merkelnek sem tetszik, így hazánk erős támogatót tudhat maga mögött. Az EU-csúcsról készült éjszakai összefoglalónkat itt olvashatja.
