A plenáris megbeszélés halasztásának az az oka, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke – a tagországok állam-, illetve kormányfőivel folytatott csütörtöki kétoldalú megbeszélései nyomán – átdolgozta a költségvetési tervezetet, és azt most a csúcsvezetőknek tanulmányozniuk kell.
Az első értesülések szerint a kiadási főösszeget illetően Van Rompuy további csökkentést indítványoz, ám a mezőgazdasági támogatások és az úgynevezett strukturális alapok keretét – idetartoznak a kohéziós alapok is – az eredetileg elképzeltnél kisebb mértékben kurtítaná meg.
Uniós források szerint az Európai Bizottság által eredetileg indítványozott 1033 milliárd eurós, majd a Van Rompuy által nemrégiben javasolt 973 milliárd eurós helyett a legújabb Van Rompuy-elképzelés értelmében 940 milliárd eurós lenne a keretköltségvetés főösszege. Ez az újabb csökkentés elsősorban brit, másodsorban német követelésre került be a tagállamok vezetőinek éjfél után kiosztott tervezetbe.
Az említett – nevük mellőzését kérő – források azt állítják, hogy a versenyképesség előmozdítását célzó keretet 13 milliárd, az európai infrastrukturális hálózatok fejlesztésére szolgáló pénzeket („Connecting Europe” program) 5 milliárd, az uniós külpolitika költségvetési keretét 5,5 milliárd, az európai polgárok biztonságát szolgáló programok keretét 1,6 milliárd euróval rövidítenék meg. Ezzel szemben a mezőgazdasági támogatási politika 7,7 milliárd euróval, a kohéziós (felzárkóztatási) politika pedig 11 milliárd euróval kapna többet, mint amennyi az előző Van Rompuy-tervezetben szerepelt.
A tagállami vezetők testületének elnöke „mérséklő célzatúnak” nevezte saját javaslatcsomagját. Ez alatt – a korábbi megnyilatkozások fényében – nyilvánvalóan az értendő, hogy az előző számoszlopokkal gyakorlatilag senki sem volt elégedett, ezért ő most igyekezett itt is, ott is mérsékelni a zúgolódást.
Kétséges a siker
Felettébb kétséges azonban, hogy sikerrel jár-e Herman Van Rompuy. Angela Merkel német kancellár azzal távozott a megbeszélésről, hogy ez a rendkívüli csúcstalálkozó „valószínűleg nem hoz eredményt”, és alighanem újabb tanácskozásra lesz szükség. Szavaiból kiderült, hogy a legutóbbi javaslatokra adott első tagállami reakciók nyomán Van Rompuynek is újabb indítványt kell majd letennie az asztalra péntek délre.
Francois Hollande francia köztársasági elnök is azt mondta az ülésről távozóban, hogy „még nem elégedett” a költségvetési javaslat tartalmával. Szerinte „csak részben hallották meg” Franciaország hangját, miszerint Párizs meg akarja őrizni a mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét.
Az EU-csúcstalálkozó első ülésén így gyakorlatilag egyetlen érdemleges eredmény született: az állam-, illetve kormányfők jóváhagyták, hogy Yves Mersch, a luxemburgi központi bank kormányzója tagságot kapjon az Európai Központi Bank irányító testületében.
Vétózhat az EP
Megvétózhatja az Európai Parlament a tagállamok által kötött kompromisszumot, ha nem ért egyet vele – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a tagállamok vezetőivel folytatott megbeszéléseken csütörtök éjszaka. Mint közölte: egyáltalán nem biztos, hogy ha a tagállamok vezetői megállapodnak, azt az EP is támogatja.
„Minél távolabb kerül a kompromisszumos megállapodás a bizottság eredeti javaslatától, annál nagyobb az esélye annak, hogy a parlament el fogja utasítani a megállapodást” – utalt az EP-elnök arra, hogy a mostani többéves keret az első, amellyel kapcsolatban az EP a lisszaboni szerződés értelmében vétójogot kapott.
Túl nagy a nézetkülönbség
Az uniós büdzsé növelését támogató EP-elnök a tagállamok vezetőivel folytatott megbeszéléseket követően arról beszélt, hogy népszerű lehet a válság közepette az EU költségvetésének csökkentése mellett érvelni, de Schulz szerint ez felelőtlenség, mert fel kell ismerni, hogy az uniós büdzsé nem a probléma, hanem a megoldás része. Martin Schulz szerint nem igaz az, hogy az uniós büdzsé Brüsszelnek szánt pénzt, ezeknek az összegeknek a 94 százaléka ugyanis közvetlenül a tagállamokhoz kerül vissza. Schulz szerint az is tévedés, hogy az uniós büdzsé túl nagy, hiszen a tagállamok összes költésének mindössze két százaléka, vagyis a tagállamok összesen ötvenszer ennyi pénzt költenek el. Harmadrészt Schulz cáfolta azt is, hogy az uniós költségvetés felduzzadt volna; hiszen míg a tagállamok büdzséi 62 százalékkal nőttek, addig az unióé csak 37 százalékkal bővült 2000 és 2010 között.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a tagállamokkal folytatott megbeszélések tapasztalatait a szociáldemokrata politikus úgy foglalta össze, hogy szerinte nagyon messze van a kompromisszum, mert túl nagy a nézetkülönbség azok között az országok között, amelyek növelnék a kohéziós és mezőgazdasági kiadásokat és azok között, amelyek minél nagyobb csökkentést szeretnének elérni.
Orbán nem fogadja el a méltánytalanságot
Közvetlenül a fontos brüsszeli eszmecsere előtt Orbán Viktor azzal állt újságírók elé, hogy jelentősen javítani szeretné Magyarország pozícióját az Európai Unió következő hétéves költségvetésén belül. A magyar kormányfő az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásán is hangsúlyozta: nem fogadja el, hogy egy olyan uniós költségvetés szülessen, mely méltánytalan helyzetbe hozza hazánkat.
Orbán a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva korábban kijelentette: Magyarország számára a kohéziós források sorsa a legnehezebb kérdés az európai uniós költségvetési tárgyalásokon. Az interjúban a miniszterelnök úgy fogalmazott: a jelenleg a tárgyalóasztalon lévő javaslat szerint a kohéziós alap forrásainak átlagos csökkenésénél nagyobb mértékben vágnák vissza a Magyarországra eső forrásokat a következő hétéves költségvetési periódusban.
