EU-büdzsé: megjósolhatatlan, hogy lesz-e megállapodás

Megjósolhatatlan, sikerül-e a tagállamoknak megállapodásra jutniuk a következő többéves (2014-2020) költségvetési keretről.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint megjósolhatatlan, sikerül-e a tagállamoknak megállapodásra jutniuk a következő többéves (2014–2020) költségvetési keretről az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén.

Az államtitkár a tárca által szervezett szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön külön-külön találkozik a tagállamok képviselőivel, ezt követően kezdődik el a csúcstalálkozó. Jó lenne, ha ezen a tagállamoknak sikerülne megegyezniük, mert jelenleg nagy a bizonytalanság, és ez senkinek sem jó – mondta. Hangsúlyozta, nem előnyös, ha az EU azt sugallja, hogy döntésképtelen.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: a kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegét meg kell védeni.

Minél később állapodnak meg,
annál kevesebb idő jut a tervezésre

Minél később állapodnak meg az uniós állam- és kormányfők, annál kevesebb idő jut a tervezésre, annál később indulhat el a pályáztatás és a források kifizetése – magyarázta. Véleménye szerint nem lenne szerencsés, ha az Európai Tanács decemberi ülésén is még ezzel a kérdéssel kellene foglalkozniuk, hiszen a tervek szerint akkor az EU jövőjéről tárgyalnának. Megjegyezte, nincs végső határideje a megállapodásnak, de nem hinné, hogy ha néhány hónappal elhalasztanák, akkor okosabbak lennének a tagállamok.

A büdzsé tartalmával kapcsolatban kijelentette, olyan, mintha egyfajta válságköltségvetést készítettek volna: reálértéken kisebb összegű, mint a jelenlegi időszakra szóló, pedig az unió feladatai időközben megsokasodtak, és ambiciózus elképzeléseket fogalmaztak meg a jövőre nézve. Magyarországnak az az álláspontja, hogy „növekedés- és jövőorientált” költségvetésre van szükség, mert ez kell ahhoz, hogy túljussanak a válságon, és megerősödjenek a tagállamok – mondta.

Nem jó megoldás, hogy kevesebbet szánnak
a kohéziós és a közös agrárpolitikára

Győri Enikő hangoztatta, nem jó megoldás, hogy kevesebbet szánnak a kohéziós és a közös agrárpolitikára. A jelenlegi tervek szerint Magyarországot csaknem 30 százalékos veszteség érné a kohéziós forrásokban a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest, ez elfogadhatatlan – közölte. Kiemelte, Magyarország problémája egyedi, így egyedi kezelést igényel. Minden tagállam egyenrangú, valamennyinek vétójoga van, de Magyarország érdeke nem a „zűrzavar”, hanem a megállapodás – fűzte hozzá.

A közös agrárpolitikáról azt mondta, a javasolt forráscsökkentést több tagállam ellenzi. Magyarország szerint a jövőben is elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszerre lesz szükség. Biztonsági kérdés is, hogy termelőképes mezőgazdaság legyen az unióban, és ennek biztosítására a legjobb eszköz a közös agrárpolitika – jelentette ki.

Középtávú pénzügyi keretre van szükség

Ha az EU érvényesíteni akarja a szerződések szellemét és a kitűzött célokat, vagyis ha a válságból való kijutás érdekében növekedést és foglalkoztatást szeretne generálni, akkor a mostani tervezettől eltérő középtávú pénzügyi keretre van szükség – hangsúlyozta Győri Enikő kedden Brüsszelben.