A külügyminisztérium uniós ügyekben illetékes államtitkára a nap folyamán részt vett az EU-országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek – az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának – az ülésén, amelyen a csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcsot készítették elő. Az állam-, illetve kormányfők tanácskozásának témája az említett középtávú pénzügyi keret (MFF), vagyis a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés lesz.
Nem opció, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unió következő költségvetéséről az e heti rendkívüli uniós csúcson, de a tagállamok mind határozottan ragaszkodnak álláspontjaikhoz, és egyelőre nem hajlanak a kompromisszumra – összegezte Martonyi János külügyminiszter hétfőn éjjel azon a vacsorán szerzett tapasztalatait, amelyen Herman Van Rompuy látta vendégül a tagállamok külügyminisztereit.
Az EU illetékesei tanulmányozzák annak lehetőségét, miként lehetne a kiadások emelésének vétójával fenyegetőző Nagy-Britannia nélkül megalkotni az unió következő költségvetését – írta a tárgyalásokat ismerő forrásaira hivatkozva a The Financial Times.
A Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a piaci szereplők széles köre számít.
Az államtitkár elmondta: ezen a keddi ülésen abban az alapvető kérdésben már nem folytattak vitát, hogy mekkora legyen az MFF összege, és azon belül milyen szempontok szerint határozzák meg a felzárkóztatási (kohéziós) keretet, hiszen a nézetkülönbségek feloldása csak a tagállamok csúcsvezetőitől várható.
Magyarország ellenzi a dupla büdzsét
Magyar szempontból mindenesetre elfogadhatatlan, hogy a javasolt szabályok szerint az ország akár 30 százalékkal is kevesebb kohéziós forráshoz jutna 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között. A pénzelosztás szempontjait méltányosan át kell alakítani, a szegény országokat vissza kell helyezni a kohéziós politika középpontjába – mondta Győri Enikő, és kijelentette: ha így maradnak a dolgok, akkor nem lesz megoldás, „de hát nem maradhatnak így”. Szerinte a kudarc senkinek nem szolgálja az érdekét. Azon reményének adott hangot, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke – akit kiváló közvetítőnek tart – kompromisszumot tud majd tető alá hozni.
Az államtitkár azért is fontosnak tartja a mielőbbi megállapodást, hogy az MFF ügye ne csússzon egybe a decemberi EU-csúcs témáival. Ott az unió jövőjének fontos kérdései lesznek terítéken, így például a bankunió kérdése. Magyarország ebben a tekintetben a jogok és kötelezettségek egyensúlyának a megteremtésére fog törekedni, és ellenzi, hogy „dupla büdzsé” alakuljon ki, vagyis hogy az uniós költségvetés mellett az euróövezeti országcsoportra külön költségvetés szülessen. Magyarország – mondta Győri Enikő – meg kívánja őrizni az unió integritását, az egységes piacot.
Rossz célokra ne menjen kohéziós támogatás
Az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén mindazonáltal történt előrelépés a kohéziós jogszabálycsomag vonatkozásában is: nem az összegek tekintetében, hanem két olyan területen, amelyek arról szólnak, hogy miként alakítsák ki a kohéziós pénzek felhasználási szabályait. E két terület a pénzügyi irányítás és a közös stratégiai keret kérdése – közölte a magyar államtitkár. Az első kérdést illetően – mondta – Magyarország számára fontos szempont volt, hogy a végrehajtáshoz megfelelő likviditás álljon rendelkezésre. E tekintetben szerinte az éves előlegek olyan rendszerét sikerült kidolgozni, amely elfogadható Magyarországnak.
E vonatkozásban azt is tisztázni kellett, miként lehet elkerülni a kohéziós pénzek felhasználása terén a hibákat. Magyar álláspont szerint alapvetően azt kell biztosítani, hogy rossz célokra a tagállamok ne is kaphassanak pénzt, mert így elkerülhető az utólagos korrigálás szükségessége. Győri Enikő szerint ezt a kérdést is elfogadhatóan tudták rendezni: abban állapodtak meg, hogy a felhasználást illetően csak a „súlyos, rendszerjellegű szabálytalanságokat” lehet majd szankcionálni. Ugyancsak egyetértés körvonalazódott a tárcavezetők között a közös stratégiai keret ügyében, amely arról szól, hogy milyen szabályok alapján kell bemutatni a kohéziós támogatásra igényt tartó terveket.
