Az államtitkár azért is fontosnak tartja a mielőbbi megállapodást, hogy az MFF ügye ne csússzon egybe a decemberi EU-csúcs témáival. Ott az unió jövőjének fontos kérdései lesznek terítéken, így például a bankunió kérdése. Magyarország ebben a tekintetben a jogok és kötelezettségek egyensúlyának a megteremtésére fog törekedni, és ellenzi, hogy „dupla büdzsé” alakuljon ki, vagyis hogy az uniós költségvetés mellett az euróövezeti országcsoportra külön költségvetés szülessen. Magyarország – mondta Győri Enikő – meg kívánja őrizni az unió integritását, az egységes piacot.
Rossz célokra ne menjen kohéziós támogatás
Az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén mindazonáltal történt előrelépés a kohéziós jogszabálycsomag vonatkozásában is: nem az összegek tekintetében, hanem két olyan területen, amelyek arról szólnak, hogy miként alakítsák ki a kohéziós pénzek felhasználási szabályait. E két terület a pénzügyi irányítás és a közös stratégiai keret kérdése – közölte a magyar államtitkár. Az első kérdést illetően – mondta – Magyarország számára fontos szempont volt, hogy a végrehajtáshoz megfelelő likviditás álljon rendelkezésre. E tekintetben szerinte az éves előlegek olyan rendszerét sikerült kidolgozni, amely elfogadható Magyarországnak.
E vonatkozásban azt is tisztázni kellett, miként lehet elkerülni a kohéziós pénzek felhasználása terén a hibákat. Magyar álláspont szerint alapvetően azt kell biztosítani, hogy rossz célokra a tagállamok ne is kaphassanak pénzt, mert így elkerülhető az utólagos korrigálás szükségessége. Győri Enikő szerint ezt a kérdést is elfogadhatóan tudták rendezni: abban állapodtak meg, hogy a felhasználást illetően csak a „súlyos, rendszerjellegű szabálytalanságokat” lehet majd szankcionálni. Ugyancsak egyetértés körvonalazódott a tárcavezetők között a közös stratégiai keret ügyében, amely arról szól, hogy milyen szabályok alapján kell bemutatni a kohéziós támogatásra igényt tartó terveket.
