Martonyi: Bűvészmutatványra van szükség

Nem opció, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetéséről – nyilatkozta Martonyi János.

„Senki nem volt olyan helyzetben, hogy bármiféle engedményre vagy bármiféle kompromisszumra is tegyen utalást, hiszen hogyha ezt megtehetné, akkor ezt nyilván majd a miniszterelnöke fogja megtenni” – érzékeltette a vacsora légkörét a külügyminiszter, aki hozzátette: ez a határozott álláspontok kifejtésének éjszakája volt, kompromisszumkészség nyomát nem lehetett látni, amit Martonyi szerint ugyanakkor nem szabad túlértékelni. A külügyminiszter kifejtette, a nettó befizető országok további csökkentést is indokoltnak tartanának azon túlmenően, hogy Herman Van Rompuy javaslata 75 milliárd euróval nyirbálta meg a bizottság eredeti, 1033 milliárd eurós hétéves költségvetési javaslatát.

Ebben a formában nem tartják elfogadhatónak

A Bruxinfo kérdésére, hogy volt-e olyan tagállam, amely tárgyalási alapnak sem tartja alkalmasnak Van Rompuy javaslatát, Martonyi János azt válaszolta, hogy ez a vacsora alatt nem merült fel, de több ország jelezte, hogy ezt a többéves költségvetési tervezetet ebben a formában nem tudja elfogadni. Az eddig szinte minden javaslatban folyamatosan csökkentett kohéziós forrásokkal kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, Magyarországnak „feltétlenül” javítania kell „jelenlegi pozícióján”. A javaslatok szerint 2014–2020 között a most érvényes költségvetéshez képest 20-30 százalékkal kevesebb kohéziós forrás jutna Magyarországnak.

Jelentős inkonzisztenciák vannak a rendszerben – mutatott rá Martonyi János, aki szerint miközben az unió tagjainak száma bővül, a szervezet új hatásköröket kap, új politikák indulnak, erősebb, mélyebb Európáról beszélünk, bankunióról, fiskális unióról, gazdasági unióról, politikai unióról, „szép és nagy terveink vannak, amelyekkel a legtöbb tagállam egyetért”, aközben maga az Európai Tanács elnöke jelenti be, hogy a következő hétéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat jelentős reálértékű csökkentést tartalmaz. A külügyminiszter szerint az MFF célja a foglalkoztatás, a növekedés serkentése, a versenyképesség növelése, aminek hagyományosan nagyon erős eszköze a kohéziós politika, amelynek a forrásait 9-10 százalékkal tervezik csökkenteni döntően a kevésbé fejlett régiók rovására, ahol átlagosan 23 százalék lenne a csökkentés mértéke, ha a mostani javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el. Magyarország pedig még ennél is rosszabbul járna – mondta a külügyminiszter.

Ellentmond a gazdasági ésszerűségnek

„Ez elfogadhatatlan" – szögezte le Martonyi János, aki rámutatott, hogy Magyarország azok között a tagállamok között, amelyeknek a hazai összterméke nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, az egyetlen, amelynek ennyivel kevesebb pénzt juttatna a javaslat. Ez ellentmond a gazdasági ésszerűségnek és az uniós szerződésnek, és politikailag is nyilvánvalóan elfogadhatatlan – vélekedett a külügyminiszter. Martonyi rámutatott, hogy a helyzetet súlyosbítja két olyan elem, amely az eredeti javaslatban nem szerepelt: az egyik, hogy a társfinanszírozás mértékét 85-ről 75 százalékra szállította le a legutolsó javaslat, a másik pedig, hogy a forgalmi adót egyáltalán nem lehetne beszámítani a támogatások összegébe. A külügyminiszter szerint ez a költségvetés egyensúlyára is hatással lehet, mert nagyjából a GDP 1 százalékának megfelelő többletterhet róna Magyarország költségvetésére.