Elmondta: a találkozón a kohéziós támogatási főösszeg csökkentésének elutasításán túlmenően egyetértés volt abban is, hogy a kohéziós támogatási pénzek „jobb felhasználása” – amit a gazdagabb EU-országok kérnek számon – nem vezethet felesleges bürokráciához. A „kohézió barátai” amellett vannak, hogy tartsák fenn az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányát, az áfaelszámolás szabályozását pedig ne változtassák meg – közölte. Ezek azok a legfőbb pontok, amelyekben az országcsoport valamennyi tagja egyetért, a további részletkérdésekben már nincs akkora egyetértés, hogy feltétlenül együtt tudjanak maradni, mindenkinek meg kell tehát vívnia a saját harcát is – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: mind a szakszervezetek, mind a munkaadók osztják azt az álláspontot, hogy „ha az előző hét évben volt valami jó az unióban, akkor az az volt, hogy a kohézión keresztül munkahelyeket és gazdasági növekedést tudott elérni olyan országokban, ahol erre egyébként önerőből nem lettek volna képesek”.
Megerősíteni kell, nem elveszteni
„Ezt a képességet nem elveszíteni kell, hanem megerősíteni. Az egyetlen bevált eszköztől akarnak lemondani azok, akik vissza akarják vágni az összegeket”– mondta a kormányfő. Orbán Viktor védhetetlen álláspontnak nevezte azt, hogy a legkevésbé fejlett uniós régióktól pénzt akarnak elvenni, miközben a fejlettebb régiók közül jó néhánynak megemelnék a támogatását, emellett pedig a növelnék az unión kívüli országok támogatását. „Miért van az, hogy Szabolcs-Szatmár megyétől pénzt veszünk el, Afrikának meg adunk?” – tette fel a kérdést.
Korábban uniós egy tisztségviselő is megállapította: a javaslatok abba az irányba mutatnak, hogy jobban támogatnák az átlagosan viszonylag fejlettebb EU-országokon belüli egyes fejletlenebb régiókat, mint az összességében fejletlenebb EU-országokat. Orbán Viktor megfogalmazása szerint „a pillanatnyi hadijelentés nem néz ki jól”, hiszen a jelenlegi előterjesztések alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között. Magyarország helyzete e tekintetben a politikai megoldást igénylő, beazonosított problémák egyike – mondta Orbán Viktor.
Érzékelhető a hangulatváltozás
Ugyanakkor a miniszterelnök kitért arra, hogy érzékelhető a hangulatváltozás Magyarország körül, az Európai Bizottság 2012-re és 2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzése ugyanis jelentős mértékben megnövelte az ország tekintélyét. Magyarország abban az ötös csoportban van, amely képes a következő évben csökkenteni az államadósságát, úgy, hogy már idén is csökkentette, és a csökkentés aránya Magyarországon a legnagyobb – közölte. Kiemelte azt is, hogy Brüsszel jövőre gazdasági növekedést jósol Magyarországon, még ha alacsonyabbat is, mint ahogy azt a magyar kormány várja.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak most, a pénzügyi konszolidáció megvalósítása után arra kell választ találnia, hogy miként lehet több munkahelyet létrehozni alacsony európai növekedés mellett.
Ami a „kohézió barátai” által együttesen vallott fő pontok egyikét, az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányának a megőrzését illeti, ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta: van olyan javaslat, amely szerint ezt 75 százalékra kellene csökkenteni. Ez Magyarországnak rossz lenne, és ha az önerőt így 15 százalékról 25 százalékra kellene emelni, akkor az lenne a magyar igény, hogy az a pénz, amit így pótlólagosan elköltenének a magyar költségvetésből – tehát ami a kohéziós beruházások 10 százaléka lenne –, az ne számítson be a 3 százalékon maximált költségvetési hiányba.
Aggasztják a csoportot a tagállamok céljai
A 15 uniós tagországból, valamint a várhatólag jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországból álló csoportot egyébként aggasztja, hogy a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló középtávú uniós költségvetési kerettervben (Multiannual Financial Framework, MFF) számos EU-tagállam jelentős mértékben le akarja faragni az átlagnál számottevően elmaradottabb térségek fejlesztését célzó kohéziós támogatási alap összegét.
Az Európai Bizottság előterjesztése nyomán, illetve a 27 tagállam eddig kifejtett álláspontjának fényében elképzelhető, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz juthat a következő időszakban, mint a mostani hétéves ciklusban.
A nettó befizetők diktálnak
A minap egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy az MFF-ről szóló tárgyalásokon az ütemet láthatóan 6-7 nettó befizető ország diktálja – vagyis azok a tagállamok, amelyek több pénzt tesznek be a közös uniós kasszába, mint amennyit kivehetnek belőle. Egy másik uniós tisztségviselő megállapítása szerint a javaslatok abba az irányba mutatnak, hogy jobban támogatják a viszonylag fejlettebb országokon belüli egyes fejletlenebb régiókat, mint az összességében fejletlenebb országokat.
Több, mint 12 milliárddal csökkentenék a keretet
Az EU soros elnökségét ellátó Ciprus legújabb MFF-tervezete szerint mintegy 12,5 milliárd euróval csökkentették a kohéziós politikára fordítható összeg egészét, továbbá az egy-egy tagállamnak adható összegre vonatkozó kiadási plafont is leszállították. Az adható összeg függne a gazdaság teljesítményétől, illetve a gazdasági teljesítmény várható alakulásának irányától, a növekedés ütemének valószínűsíthető mértékétől is.
A keddi brüsszeli tanácskozás házigazdája Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, társszervezője pedig Donald Tusk lengyel és Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök. Szintén részt vesz az ülésen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint a szociális partnerek, vagyis a munkaadók és a munkavállalók uniós szintű képviselete.
