20 százalékkal kevesebb juthat Magyarországnak

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke szerint Magyarországnak úgy kell kalkulálnia a jövőt illetően, hogy kevesebb EU-s forráshoz fog hozzájutni.

A következő EU-költségvetési ciklussal kapcsolatban Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén elmondta: Magyarországnak ennek ismeretében kell felkészülnie erre az időszakra.

Horkay: 2013 közepén születhet döntés

A szakember emlékeztetett: a jelenlegi, 2007–2013 közötti időszakban az EU-források mintegy 1800 milliárd forintot tettek ki. Szólt arról is, hogy szakértők szerint a tagállamok képviselői novemberben még nem döntenek az EU következő, 2014–2020 közötti büdzséjéről, várhatóan a jövő év közepén hozzák meg a döntést. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén tárgyalt a fenntarthatósági követelmények érvényesíthetőségéről a terület- és tájhasználati stratégiában, különös tekintettel a 2014–2020 közötti uniós támogatások felhasználásának megtervezésére.

Ciprus 50 milliárd eurós csökkentést javasol

Mindezek mellett az Európai Unió Tanácsának ciprusi elnöksége az Európai Bizottság javaslatához képest az EU 2014 és 2020 közötti többéves költségvetéséről szóló javaslatában legalább 50 milliárd eurós csökkentést javasol. A Magyarország számára is fontos kohéziós alapokra az Európai Bizottság idén nyáron 339 milliárd eurót meghaladó összeget javasolt, a ciprusi elnökség javaslata szerint viszont erre 2014 és 2020 között mintegy 326,5 milliárd eurót lehetne fordítani.

A ciprusi elnökség javaslata az egyes tagállamoknak juttatható kohéziós források mennyiségét az adott ország bruttó hazai termékének (GDP) 2,36 százalékában maximálná. Az úgynevezett tárgyalási keret viszont kimondja, hogy Horvátország kivételével minden tagállam, amelynek a GDP-je 2008 és 2010 között átlagosan legalább egy százalékkal csökkent, vagyis a válság kárvallottai maximálisan ennél több kohéziós forráshoz is hozzájuthatnak; ahogy az elnökségi dokumentum fogalmaz: számukra a legnagyobb kohéziós támogatás GDP-jük 2,99 százaléka lehet, ami a végső megállapodásban 2,36 és 2,99 között bármi lehet. Magyarország számára minden egyes századszázalék 2,5-3 milliárd forintot jelenthet évente.

Sokallják az országok a javaslatban foglaltakat

A bizottság a 2014 és 2020 közötti hétéves időszakra összesen 1033 milliárd eurós költségvetési keretre vonatkozó javaslatot tett le a tagállamok elé a nyáron. A nettó befizető országok viszont ezt sokallják.

A ciprusi elnökséghez tartozó források elárulták, hogy már az elnökség kezdetén, júliusban látni lehetett, hogy a bizottság javaslata tarthatatlan. A most nyilvánosságra hozott tárgyalási keretről elismerték, hogy minden fejezetben és minden alfejezetben hajtottak végre csökkentéseket, de kiemelték, hogy van olyan alfejezet, konkrétan a munkahelyteremtés és a növekedés támogatása, amelyre 2014 és 2020 között a tervek szerint mintegy 15 százalékkal több forrás jut, mint a mostani hétéves periódusban.

A tárgyalási keret véglegesítésével kapcsolatban is tudatták, hogy az 50 milliárd eurós csökkentést kompromisszumos javaslatnak szánták; egyes nettó befizető országok 100, sőt 200 milliárd eurós csökkentést szerettek volna elérni a megbeszélések folyamán. „Számunkra ez egy rendkívüli kihívást jelentő feladat volt” – nyilatkozott az egyik neve elhallgatását kérő elnökségi forrás a tárgyalási keret kialakítását célzó egyeztetésekről.

Európai Bizottság: Januártól könnyebb lesz

Ismert, az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy január 1-jétől gyorsabban és egyszerűbben lehet majd hozzájutni az uniós forrásokhoz. A brüsszeli testület szerint a szabályok egyszerűsödésével az átláthatóság és az elszámoltathatóság is javul. Nagyobb körben lehet majd egy összegben kifizetni a támogatást, valamint a kisebb összegek esetében átalányfizetést alkalmazni, továbbá nem kell minden alkalommal megadni ugyanazokat a szükséges adatokat minden támogatási kérelem benyújtásánál, amelyeket ezentúl az interneten keresztül is be lehet majd nyújtani.

A szinten tartást támogatják

Az Európai Parlament költségvetési bizottsága október 11-én fogadta el a 2014–2020-as időszak pénzügyi kerettervéről szóló időközi jelentését, amely a kohéziós és az agrárkiadások szinten tartását támogatja. A döntésről beszámoló Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő magyar szempontból rendkívül fontosnak nevezte, hogy a jelentés értelmében az említett kiadásokat legalább a 2007–2013-as keretterv szintjein kell tartani 2014 után is.

Az Európai Bizottság a kohéziós támogatások jelentősebb lefaragásával nem számoló költségvetés-tervezetét támogató nyilatkozatot pedig a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt, 15 uniós tagországot tömörítő A Kohézió Barátai elnevezésű csoport miniszterelnöki szintű találkozóján ratifikálták Pozsonyban.