A magyar uniós elnökség idején elfogadott stratégia megvalósításának első másfél évét áttekintő németországi konferencián a politikus hangsúlyozta: a Duna Régió Stratégia (DRS) a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzésének rendkívül fontos eszköze, amely emelő hatást fejthet ki az egész EU-t sújtó válsággal küzdő régióban. A stratégia végrehajtásának sikerét azonban veszélyezteti, ha nem jut elég forrás az unió kohéziós politikájára. A dolgoknak nemcsak az árát, hanem az értékét is érdemes mérlegelni, és a DRS igen értékes hozzájárulás az európai integrációhoz – fejtette ki Martonyi János.
Közös stratégia
A stratégia mindenekelőtt a sokszínű, kreatív és együttműködő szellemiségű Közép-Európa kialakulásához járulhat hozzá, legfőbb jellemzője pedig a nyitottság és a befogadás. Ezt mutatja például, hogy EU-tagállamok és unión kívüli országok összefogásán alapul, és nemcsak a kormányok, hanem civil szervezetek és gazdasági szereplők együttműködésével valósul meg. A DRS továbbá a régió előtt álló egyik legnagyobb feladat megoldásához, a roma kisebbség integrációjának előmozdításához is hasznos eszköz – mondta a külügyminiszter.
A DRS a Duna mentén fekvő térségek és országok, az úgynevezett dunai makrorégió közös stratégiája. Célja a régió gazdaságának, természeti környezetének, kulturális értékeinek és társadalmának fenntartható fejlesztése. A 2011-es magyar uniós elnökség alatt elfogadott stratégia végrehajtásáról kedden kétnapos konferencia kezdődött a Duna-parti Regensburgban. A tanácskozáson szerdán felszólal Angela Merkel német kancellár.
„Nem a Dunát igazítjuk a teherhajókhoz”
Kedden a konferenciát megnyitó beszédében Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa hangsúlyozta: a stratégia végrehajtásához valamennyi ország részéről erős politikai támogatás és csapatszellem szükséges a közlekedéstől a környezetvédelemig valamennyi területen. A közös terv a gazdasági és környezetvédelmi szempontok „okos összehangolásával” készült, így például az az elv érvénysül, hogy „nem a Dunát igazítjuk a teherhajókhoz, hanem a hajókat a folyóhoz”.
Az uniós biztos egyebek között hangsúlyozta: a dunai régió kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, hiszen Európa a kulturális turizmus legnagyobb piaca, a Duna térségének pedig a gazdag kulturális örökség révén nagy a vonzereje, ezért érdemes a folyóra koncentráló régiós idegenforgalmi marketingstratégiát kidolgozni.
A tanácskozás első napján felszólalt többek között Leonard Orban, az európai uniós ügyekért felelős román miniszter is, aki Martonyihoz hasonlóan kiemelte a kohéziós politika jelentőségét. Hangsúlyozta: a DRS szervesen illeszkedik a válságból való kiemelkedést célzó Európa 2020 stratégiához, amelyhez viszont csak akkor tud hozzájárulni, ha sikerül megvédeni a kohéziós támogatásokat az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről folytatott tárgyalásokon.
A kohéziós pénzek sorsa sem dőlt el
A múlt hét csütörtök–pénteken tartott uniós csúcstalálkozónak Magyarország számára komoly tétje volt. Az állam- és kormányfők az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről tárgyaltak. Hazánk 14 tagállammal együtt kinyilvánította, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság keretköltségvetés-tervezetével, amely jelentősen, 20-30 százalékkal rövidítette volna meg a kohéziós forrásokat.
A találkozó végül megállapodás nélkül ért véget. Orbán Viktor miniszterelnök a döntésről úgy nyilatkozott: számunkra előnyösebb, hogy nem jött létre megállapodás. Véleménye szerint az európai elvvel ütközik bármilyen olyan javaslat, amelyben ezek a szegényebb térségek pénzt veszítenek, miközben a náluk jobb helyzetben lévő régiók nyernek.