A német média által „gyóntatószéki beszélgetéseknek” elnevezett bilaterális találkozókon Van Rompuy azt kívánja feltérképezni, mennyi rugalmasság várható az egyes országoktól, nyílik-e esély kompromisszumos megállapodásra. Az alapvető megosztottság a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek között van: az előbbiek, mivel kevesebbet kapnak vissza a közös büdzséből, mint amennyit abba beadnak, a válságra hivatkozva vissza akarják fogni a kiadásokat.
Különösen mélyek az ellentétek a kohéziós (felzárkóztatási), valamint a mezőgazdasági támogatási források jövőjét illetően. A kohéziós alappal kapcsolatban az egyik kiemelt politikai probléma Magyarországot érinti: a jelenlegi tervezet szerint az ország közel harminc százalékkal kevesebb pénzhez juthat ezen a jogcímen 2014 és 2020 között, mint a mostani hétéves ciklusban.
Mindig nullszaldós az uniós büdzsé
Az uniós büdzsé jellegzetessége, hogy mindig nullszaldós: a tervezett kiadásoknak megfelelő fedezet a tagállami költségvetések mintegy egy százalékából jön össze. A 2014 és 2020 közötti hétéves ciklusra az Európai Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – ezer milliárd euró fölötti keretet javasolt, de a nettó befizetők követelésére ez az újabb tervezetekben 900 és ezer milliárd közé süllyedt. A briteknek – eddigi nyilatkozataik alapján – ez sem kielégítő, ők 900 milliárd alá akarnak menni.
Cameron volt az első
David Cameron brit miniszterelnök volt az első, akit fogadott Van Rompuy. A „gyóntatószékre” tett újságírói utalás mindenképpen pontatlan, hiszen a találkozókon ott van José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Rajtuk kívül mind Van Rompuynek, mind Barrosónak, mind pedig a tagország vezetőjének egy-egy munkatársa lehet jelen.
28 megbeszélés – Orbán Viktor negyed hatkor találkozik az uniós vezetőkkel
Összesen 28 ilyen megbeszélést tartanak, hiszen a 27 mostani tagország mellett a minden bizonnyal jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországgal is számolni kell az új középtávú pénzügyi keret kialakításakor.
