EU-büdzsé: Angela Merkelnek is vannak kétségei

Nem biztos, hogy sikerül megállapodni az Európai Unió következő hétéves költségvetési keretéről – mondta Angela Merkel.

Angela Merkel szerdán a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta: Németország legkésőbb 2012 végéig megállapodást akar elérni a 2014–2020-as közös költségvetésről. A gyors megállapodás azért fontos, mert az államháztartási konszolidáció terhe alatt számos tagország kizárólag az uniós forrásokból tud beruházásokat végrehajtani, és a projektek tervezését időben el kell kezdeni.

Merkel szerdán jelezte először, hogy kétségei vannak a csütörtök este kezdődő uniós csúcs sikerét illetően. „Nem tudom, hogy eljutunk-e a konkrét megállapodásig” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Németország a megegyezést pártolja, „de ha szükséges, akkor a következő év elején újabb csúcstalálkozó lesz” Brüsszelben.

A német kancellár az előző héten Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott berlini megbeszélését követően kijelentette: Németország a legnagyobb nettó befizető, ezért akár azt is lehetne gondolni, hogy nem feltétlenül érdeke a megállapodás, de az új tartományok – a volt NDK területei – továbbra is részesülnek egyebek között a strukturális költségvetési alapok forrásaiból. Németország azonban nem csak ezért törekszik a megállapodásra a büdzsé ügyében, hanem azért is, mert valamennyi tagállamnak ez a jó, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben – tette hozzá.

A Bundestagban elmondott szerdai beszédében Merkel hangsúlyozta: nem lehet arra számítani, hogy az euróövezeti válság egyhamar véget ér. Nagy a vágyakozás a gyors megoldás iránt, de „Európa továbbra is nagyon súlyos helyzetben van, és problémáit nem lehet egy vagy két év alatt kezelni”.

Megjósolhatatlan, sikerül-e a tagállamoknak megállapodásra jutniuk a következő többéves (2014–2020) költségvetési keretről az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén – mondta Győri Enikő. Az államtitkár kijelentette, nem jó megoldás, hogy kevesebbet szánnak a kohéziós és a közös agrárpolitikára.

Magyar szempontból elfogadhatatlan

Ha az EU érvényesíteni akarja a szerződések szellemét és a kitűzött célokat, vagyis ha a válságból való kijutás érdekében növekedést és foglalkoztatást szeretne generálni, akkor a mostani tervezettől eltérő középtávú pénzügyi keretre van szükség – hangsúlyozta Győri Enikő kedden Brüsszelben, újságíróknak nyilatkozva.

Nem opció, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unió következő költségvetéséről az e heti rendkívüli uniós csúcson, de a tagállamok mind határozottan ragaszkodnak álláspontjaikhoz, és egyelőre nem hajlanak a kompromisszumra – összegezte Martonyi János külügyminiszter hétfőn éjjel azon a vacsorán szerzett tapasztalatait, amelyen Herman Van Rompuy látta vendégül a tagállamok külügyminisztereit.

Az EU illetékesei tanulmányozzák annak lehetőségét, miként lehetne a kiadások emelésének vétójával fenyegetőző Nagy-Britannia nélkül megalkotni az unió következő költségvetését – írta a tárgyalásokat ismerő forrásaira hivatkozva a The Financial Times.

A Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a piaci szereplők széles köre számít.