Mintegy húsz állam- és kormányfő jelenlétében a norvég Nobel-bizottság elnöke, Thorbjörn Jagland előrehaladásra ösztökélte az uniót a válság dacára. Jagland – akit Európa-pártinak ismernek az egyébként euroszkeptikus Norvégiában – ezután átadta a Nobel-békedíjat a három fő európai intézmény képviselőinek, Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének.
Többen hiányoztak a Nobel-békedíj átadásáról
Az átadásnál mintegy húsz uniós állam- és kormányfő volt jelen, köztük Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök. Magyarországot az eredeti elképzelések szerint Áder János államfő képviselte volna, de mivel repülőgépjáratát az erős havazás miatt törölték, nem tudott elutazni. A „nagy hiányzók” között volt David Cameron brit miniszterelnök és Václav Klaus cseh elnök.
A díjat megköszönve Van Rompuy egyebek között arról beszélt, hogy „olyan időkben, amikor a bizonytalanság az úr, ez a nap Európa- és világszerte az unió alapvető céljára emlékezteti az embereket. Ez a cél az európai nemzetek testvériségének elmélyítése, ma és a jövőben”.
Egy jobb Európa létrehozása a cél
Az uniós állam- és kormányfői tanács elnöke hangsúlyozta: „Az a tény, hogy ma oly sok európai vezető van itt jelen, aláhúzza közös meggyőződésünket, hogy együtt és erősebben kerülünk ki a válságból. Elég erősen ahhoz, hogy megvédjük érdekeinket, és előmozdítsuk értékeinket a világban Mindannyian azon munkálkodunk, hogy egy jobb Európát hagyjunk gyermekeinkre és unokáinkra” – hangoztatta Van Rompuy.
Az EU nem tökéletes, az egység megteremtése folyamatos munkát igényel
José Manuel Barroso azt említette meg, hogy ma már az európai egység egyik leglátványosabb jelképét mindenki a kezében tartja, mégpedig a közös uniós pénzt, az eurót. „Az európai egység megteremtésére való törekvésünk nem tökéletes műalkotás; sokkal inkább folyamatban lévő munka, amely szüntelen és körültekintő gondoskodást igényel” – mutatott rá mindazonáltal az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság elnöke szerint „ami ma Szíriában történik, szégyenfolt a világ lelkiismeretén”. Barroso azt hangoztatta: Szíriát illetően a nemzetközi közösségnek „erkölcsi kötelessége, hogy lépéseket tegyen a helyzet megoldására”.
Barroso kijelentette azt is: „Az elmúlt hatvan évben az európai projekt igazolta, hogy az embereknek és a nemzeteknek lehetséges megvalósítaniuk a határokon átnyúló összefogást ( ), Itt és ma az a reményünk és az elkötelezettségünk, hogy – a jóakaratú emberek hozzájárulásával – az Európai Unió elő fogja segíteni, hogy ez az összefogás az egész világon megvalósuljon.”
Az európai egyesült államok a megfelelő vízió
Az európai egyesült államok megalapításával kerülhet ki a válságból az Európai Unió – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, alapjogi biztosa a Rheinische Post című német lapnak a Nobel-békedíj átadása alkalmából. Hozzátette: az európai egyesült államok „a megfelelő vízió” ahhoz, hogy a közösség középtávon leküzdhesse a válságot és kijavíthassa az EU megalakulásáról szóló 1992-es maastrichti szerződés szerkezeti hibáit, vagyis azt, hogy „politikai unió nélküli valutaunió” jött létre.
2020-ra kialakulhat az új szerkezet
Reding úgy vélte: 2020-ra kialakulhat az új szerkezet, az euróövezeti országok mind szorosabb együttműködésén alapuló európai egyesült államok. Az övezet az évtized végére jelentősen bővül, Lengyelország és a balti államok is csatlakoznak hozzá, a kimaradók pedig, mint például Nagy-Britannia egy lazább szövetség részeként továbbra is részesei lehetnek a gazdasági integrációnak.
Az új államszövetségben az Európai Bizottságnak a kormányzati, végrehajtó funkciót kell betöltenie, az Európai Parlament (EP) feladata pedig a törvényhozás mellett az uniós kormány ellenőrzése. A brüsszeli bizottság hatáskörét különösen a gazdaságpolitika területén kell kiterjeszteni – mondta Reding.
Jelenleg is küzdenek Európa közös képviseletéért
Az európai egyesült államok a nemzetközi porondon is megjelenik az uniós biztos koncepciója szerint. Az EB már jelenleg is küzd azért, hogy az euróövezet önálló képviselethez jusson a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), és legkésőbb 2020-ig az ENSZ Biztonsági Tanácsában is létre kell hozni „Európa közös képviseletét” – fejtette ki Viviane Reding.
Hangsúlyozta: a brüsszeli politika – vagyis a tagállami kormányok tanácsi formációiban, illetve az EP-ben vagy az EB-ben hozott döntések – egyre inkább közvetlenül érintik az uniós polgárok életét, ezért „több közvetlenül választott politikusra és kevesebb technokratára van szükség Brüsszelben”. Mindez a 2014-es EP-választásokra tekintve azt jelenti, hogy „kontinentális szintű választási kampányra van szükség, amelyben a közös európai listával induló pártok listavezetői azon versengenek, hogy melyikük lesz a bizottsági elnök, és egyben az uniós kormányfő” – mondta az EB alelnöke.
