Az unió kapta a Nobel-békedíjat

Az Európai Unió a Nobel-békedíj idei kitüntetettje – jelentették be Oslóban pénteken.

„Fantasztikus hír”

Pia Ahrenkilde Hansen, a bizottság szóvivője, a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján fantasztikus hírnek nevezte, hogy az oslói Nobel-bizottság az uniónak ítélte a békedíjat.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közös közleményt adott ki az Európai Bizottság elnökével. Ebben a belga és a portugál politikus úgy ítéli meg, hogy a Nobel-békedíj a lehető legerősebb elismerése az unió mögött meghúzódó politikai motivációknak; egyre több ország erőfeszítésének annak érdekében, hogy felülemelkedjenek a háborún és a megosztottságon, és közösen alakítsák a béke és jólét kontinensét.

„Joggal nyerte el az elismerést”

Az Európai Uniónak odaítélt Nobel-békedíj az unió valamennyi polgárát illeti – hangoztatta pénteki közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Kiemelte, hogy az EU békés úton újraegyesítette a kontinenst, és ősellenségeket hozott egy tető alá. „Az újraegyesítés történelmi tette joggal nyerte el az elismerést” – fogalmazott.

Az Európai Parlament elnöke megerősítette, hogy az uniót mind belső, mind külső politikájában továbbra is az alapvető értékek tiszteletben tartásának szempontja vezérli. Az a tény – tette hozzá –, hogy számos nemzet szabad akaratából folytat tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról, azt jelzi, hogy az EU a kihívást jelentő gazdasági helyzetben is „a stabilitás, a prosperitás és a demokrácia vonzerejével bír”. Az unió „a Balkántól a Kaukázusig a demokrácia és a megbékélés fénysugarát jelenti” – hangoztatta Schulz.

Gratulált a NATO-főtitkár

A NATO-főtitkár nyilatkozatban gratulált az Európai Uniónak a Nobel-békedíj elnyeréséhez. Anders Fogh Rasmussen az EU-t az atlanti szövetség lényeges partnerének nevezte, hangsúlyozta, hogy a két szervezet közös értékeket vall. Kifejezte azon reményét, hogy a béke, a stabilitás és a biztonság előmozdítása érdekében tovább lehet erősíteni a NATO és az EU stratégiai partneri viszonyát.

Idei Nobel-díjasok

A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be október 8-án, hétfőn. Kedden a francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat kvantumfizikai kutatásaikért. Az idei kémiai Nobel-díjat két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta fehérjekutatásokért. Csütörtökön a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kihirdette az idei irodalmi Nobel-díjast: Mo Jen kínai író lett a kitüntetett.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó pénzjutalmat kiérdemli.

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

Az első Nobel-békedíjas 1901-ben Jaen Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója volt, később pedig egy sor amerikai elnök is részesült az elismerésből – utolsó közülük Barack Obama, a tavalyi díjazott. Több időszakban is hallgatott a Nobel-békedíj, így a második világháború alatt, Mahátma Gandhi meggyilkolása idején (1948), 1955-ben és '56-ban, illetve '66-ban és '67-ben.