Az unió kapta a Nobel-békedíjat

Az Európai Unió a Nobel-békedíj idei kitüntetettje – jelentették be Oslóban pénteken.

A hírt 11 órakor közölte az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland vezette ötfős testület, amely egyhangúlag hozta meg döntését – közölte az NRK norvég közrádió „megbízható forrásokra” hivatkozva. A bizottság elnöke azzal indokolta a döntést, hogy az Európai Unió hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében. Emellett 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
A díjjal mintegy 250 millió forintnak megfelelő összeg jár.

„Óriási megtiszteltetés”

Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Unió kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette ki rendkívüli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a norvég Nobel-bizottság bejelentésére reagálva pénteken Brüsszelben. Barroso kifejtette, hogy a díj az Európai Unió mind az 500 millió polgárának és minden tagállamának szól. Mint fogalmazott, a Nobel-békedíj odaítélésének üzenete az, hogy az Európai Unió nagyon értékes dolog, amelyet az európaiak és az egész világ érdekében meg kell becsülni.

A bizottság elnökének véleménye szerint a Nobel-békedíj annak a tevékenységnek az elismerése, amelyet a szervezet az elmúlt évtizedekben a világ jobbá tétele érdekében kifejtett. Barroso felelevenítette, hogy az unió elődje "a béke projektjében" egyesítette a világháborús pusztításból kilábaló országokat. Az Európai Unió, korábban az Európai Közösség „az emberi méltóság tisztelete, a demokrácia, az igazság, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete mentén jött létre” – emlékeztetett José Manuel Barroso, aki úgy vélekedett, hogy emberek szerte a világon ezekre az értékekre vágynak.

Barroso rámutatott, hogy a szervezet hat ország közösségeként kezdődött, ma pedig majdnem az egész földrészt magába foglalja, egyesítve az egykor a hidegháború által megosztott országokat, és „büszkén” kitért arra is, hogy az Európai Unióból származik a világ fejlesztési forrásainak többsége, vagyis az Európai Unió a világ legnagyobb segélyezője, „a bolygó megőrzéséért és a klímaváltozás ellen folytatott küzdelem élharcosa”. Végül a bizottság elnöke leszögezte, hogy a díj azt mutatja, hogy az unió továbbra is inspirációt jelent a világ országai és népei számára, valamint, hogy a világnak erős Európai Unióra van szüksége.

„Fantasztikus hír”

Pia Ahrenkilde Hansen, a bizottság szóvivője, a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján fantasztikus hírnek nevezte, hogy az oslói Nobel-bizottság az uniónak ítélte a békedíjat.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közös közleményt adott ki az Európai Bizottság elnökével. Ebben a belga és a portugál politikus úgy ítéli meg, hogy a Nobel-békedíj a lehető legerősebb elismerése az unió mögött meghúzódó politikai motivációknak; egyre több ország erőfeszítésének annak érdekében, hogy felülemelkedjenek a háborún és a megosztottságon, és közösen alakítsák a béke és jólét kontinensét.

„Joggal nyerte el az elismerést”

Az Európai Uniónak odaítélt Nobel-békedíj az unió valamennyi polgárát illeti – hangoztatta pénteki közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Kiemelte, hogy az EU békés úton újraegyesítette a kontinenst, és ősellenségeket hozott egy tető alá. „Az újraegyesítés történelmi tette joggal nyerte el az elismerést” – fogalmazott.

Az Európai Parlament elnöke megerősítette, hogy az uniót mind belső, mind külső politikájában továbbra is az alapvető értékek tiszteletben tartásának szempontja vezérli. Az a tény – tette hozzá –, hogy számos nemzet szabad akaratából folytat tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról, azt jelzi, hogy az EU a kihívást jelentő gazdasági helyzetben is „a stabilitás, a prosperitás és a demokrácia vonzerejével bír”. Az unió „a Balkántól a Kaukázusig a demokrácia és a megbékélés fénysugarát jelenti” – hangoztatta Schulz.

Gratulált a NATO-főtitkár

A NATO-főtitkár nyilatkozatban gratulált az Európai Uniónak a Nobel-békedíj elnyeréséhez. Anders Fogh Rasmussen az EU-t az atlanti szövetség lényeges partnerének nevezte, hangsúlyozta, hogy a két szervezet közös értékeket vall. Kifejezte azon reményét, hogy a béke, a stabilitás és a biztonság előmozdítása érdekében tovább lehet erősíteni a NATO és az EU stratégiai partneri viszonyát.

Idei Nobel-díjasok

A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be október 8-án, hétfőn. Kedden a francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat kvantumfizikai kutatásaikért. Az idei kémiai Nobel-díjat két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta fehérjekutatásokért. Csütörtökön a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kihirdette az idei irodalmi Nobel-díjast: Mo Jen kínai író lett a kitüntetett.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó pénzjutalmat kiérdemli.

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

Az első Nobel-békedíjas 1901-ben Jaen Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója volt, később pedig egy sor amerikai elnök is részesült az elismerésből – utolsó közülük Barack Obama, a tavalyi díjazott. Több időszakban is hallgatott a Nobel-békedíj, így a második világháború alatt, Mahátma Gandhi meggyilkolása idején (1948), 1955-ben és '56-ban, illetve '66-ban és '67-ben.