Palesztina felszabadítására szólított fel a Hamász vezetője

„Palesztina a mienk a (Jordán) folyótól a (Földközi-) tengerig, déltől északig. Nem engedünk át a földből egy négyzetcentimétert sem.”

A Hamász megalapításának 25. évfordulója alkalmából tartott nagygyűlésen százezrek vettek részt és hallgatták meg a Gázai övezetbe több évtizedes száműzetés után először ellátogató politikus beszédét. Biztonsági források kétszázezerre, a Hamász félmillióra becsülte a résztvevők számát.

„Palesztina a mienk a (Jordán) folyótól a (Földközi-) tengerig, déltől északig. Nem engedünk át a földből egy négyzetcentimétert sem” – jelentette ki Mesaal a zászlókat lengető hatalmas tömeg előtt.

Hangsúlyozta, hogy soha nem ismerik el legitimnek Palesztina megszállását. „Felszabadítani Palesztinát, az egész Palesztinát, jog, kötelesség és cél” egyben – hangoztatta a palesztin vezető, hozzátéve, hogy az ellenállás nem cél, hanem eszköz.

Mesaal mindig külföldön élt

Mesaal 11 éves korában, az 1967-es „hatnapos háború” után hagyta el Ciszjordániát, Kuvaitban nőtt fel, azóta is mindig külföldön élt. A Gázai övezetben még soha nem járt, pénteken érkezett háromnapos látogatásra az évfordulós ünnepségek alkalmából.

Az ünnepi színpadon ott állt mellette Iszmáil Haníje, a Hamász gázai miniszterelnöke, valamint a radikális palesztin mozgalom több gázai és külföldi száműzetésben élő vezetője. A háttérben a kelet-jeruzsálemi Mecsetek terét ábrázoló hatalmas, kifeszített vászon egyik oldalán a Hamászt megalapító, az izraeli hadsereg által 2004-ben megölt Ahmed Jaszin sejk portréja volt látható s középen, a szónoki emelvény mögött az Izraelre kilőtt M–75-ös típusú rakéták egy 13 méter magas makettje állt, rajta angol nyelven azzal a szöveggel, hogy „Gázában gyártva”.

A megosztottság a múlté

Mesaal, akit megfigyelők a Hamász több más vezetőjénél mérsékeltebb nézeteket valló politikusnak ítélnek, a megbékélést, a palesztinok egységének megteremtését szorgalmazta. Úgy fogalmazott, hogy a 2006-os választások utáni megosztottság – amikor a Hamász és a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah mozgalom egymásnak esett – már a múlté. „Az igazodási pont a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, amelyet egységben akarunk látni” – mondta Mesaal, hozzátéve, hogy felül kell vizsgálni a több mint húsz éve folyó tárgyalások politikáját, amelyet „Izrael és a nemzetközi kishitűség kudarcba fullasztott”.

A Hamász megalapításának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget azért hozták néhány nappal előbbre, hogy egyúttal megemlékezzenek az első palesztin intifádáról, amely pontosan 25 évvel ezelőtt, 1987. december 8-án robbant ki. A Hamász alapokmányában Izrael állam elpusztítását hirdeti, de vezetői többször is jelezték, hogy hajlandóak hosszú távú fegyverszünetről tárgyalni, ha a zsidó állam visszavonul az 1967-es határok mögé.

Palesztina státusza

Az ENSZ közgyűlése november 29-én „nem tag megfigyelő állam” szintre emelte a világszervezetben Palesztina státuszát. Izrael válaszul bejelentette, hogy megtorlásul visszatart mintegy százmillió dollárnyi, a palesztinok javára beszedett adót és más pénzalapot, illetve engedélyezte 3000 új lakás építését Kelet-Jeruzsálemben, illetve ciszjordániai zsidó telepeken.

A zsidó telepek bővítésére vonatkozó izraeli tervet Angela Merkel német kancellár csütörtökön bírálta az izraeli kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón. „Azt akarjuk, hogy legyen egy zsidó és egy palesztin állam” – mondta a német kancellár.