David Cameron hetek óta feszült figyelemmel várt beszédében kijelentette, hogy a brit lakosság körében „minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság” az EU-val szemben, ezért kormánya újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. A cél az, hogy Nagy-Britannia olyan Európai Unió tagja legyen, amelynek központi eleme az egységes piac, és amelyben az egyes tagállamok kormányai elsősorban saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak beszámolással – mondta.
Ha erről az új viszonyrendszerről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti, „nagyon egyszerű” választási lehetőséggel: a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból – mondta a brit kormányfő.
A legnagyobb veszély
Cameron több korábbi nyilatkozatában is ígéretet tett arra, hogy a brit választóknak lesz lehetőségük „valós döntésre” Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatairól, a referendum szó használatát azonban szerdai beszédéig kerülte, és nem részletezte, hogy milyen döntési lehetőségre gondol. A Konzervatív Párt erőteljesen EU-szkeptikus parlamenti jobbszárnya azonban pontosan olyan – a brit politikai zsargonban „in or out” (kilépni vagy maradni) néven emlegetett – referendumváltozatot követel már jó ideje a brit EU-tagság jövőjéről, mint amilyet Cameron szerdán kilátásba helyezett.
A kormányfő szerint a népszavazást a 2015-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében kell megtartani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a brit választási törvény rögzített, ötéves parlamenti ciklusokat ír elő – a referendumot legkésőbb 2017 végéig megtartják, feltéve, hogy a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes választásokat megnyeri.
Szerdai beszédében Cameron maga is elismerte a brit EU-tagság megszűnésének veszélyét, véleménye szerint azonban ezt nem kormányának politikája, hanem az EU-reformok elmaradása okozhatja. A brit kormányfő szerint ha az Európai Unió nem hajtja végre a London által szükségesnek ítélt reformokat, akkor felmerül az EU kudarcának veszélye, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia „a kijárat felé sodródhat”. Cameron kijelentette: az EU fennmaradására a legnagyobb veszélyt nem a változtatások szószólói jelentik, hanem azok, akik az „új gondolkodásmódot eretnekségként bélyegzik meg”.