David Cameron hetek óta feszült figyelemmel várt beszédében kijelentette, hogy a brit lakosság körében „minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság” az EU-val szemben, ezért kormánya újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. A cél az, hogy Nagy-Britannia olyan Európai Unió tagja legyen, amelynek központi eleme az egységes piac, és amelyben az egyes tagállamok kormányai elsősorban saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak beszámolással – mondta.
Ha erről az új viszonyrendszerről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti, „nagyon egyszerű” választási lehetőséggel: a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból – mondta a brit kormányfő.
A legnagyobb veszély
Cameron több korábbi nyilatkozatában is ígéretet tett arra, hogy a brit választóknak lesz lehetőségük „valós döntésre” Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatairól, a referendum szó használatát azonban szerdai beszédéig kerülte, és nem részletezte, hogy milyen döntési lehetőségre gondol. A Konzervatív Párt erőteljesen EU-szkeptikus parlamenti jobbszárnya azonban pontosan olyan – a brit politikai zsargonban „in or out” (kilépni vagy maradni) néven emlegetett – referendumváltozatot követel már jó ideje a brit EU-tagság jövőjéről, mint amilyet Cameron szerdán kilátásba helyezett.
A kormányfő szerint a népszavazást a 2015-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében kell megtartani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a brit választási törvény rögzített, ötéves parlamenti ciklusokat ír elő – a referendumot legkésőbb 2017 végéig megtartják, feltéve, hogy a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes választásokat megnyeri.
Szerdai beszédében Cameron maga is elismerte a brit EU-tagság megszűnésének veszélyét, véleménye szerint azonban ezt nem kormányának politikája, hanem az EU-reformok elmaradása okozhatja. A brit kormányfő szerint ha az Európai Unió nem hajtja végre a London által szükségesnek ítélt reformokat, akkor felmerül az EU kudarcának veszélye, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia „a kijárat felé sodródhat”. Cameron kijelentette: az EU fennmaradására a legnagyobb veszélyt nem a változtatások szószólói jelentik, hanem azok, akik az „új gondolkodásmódot eretnekségként bélyegzik meg”.
„Hosszú történelme során Európa már megtapasztalhatta, hogy vannak olyan eretnekek, akikről kiderült, hogy igazuk van” – fogalmazott a konzervatív párti brit miniszterelnök. Cameron szerint a jelenlegi állapotok fenntartása nem biztosítaná az euróövezet jövőjét sem és nem hozná közelebb az EU-t saját polgáraihoz.
Túlmegy azon a szinten
A brit választók megítélése szerint az Európai Unió által célba vett politikai integráció már „messze túlmegy” azon a szinten, amelyben még jól éreznék magukat – mondta a brit kormányfő. Cameron kijelentette: a britek az EU-ban zajló változásokból csak annyit látnak, hogy „szerződés szerződést követ”, megváltoztatva a hatásköri egyensúlyokat a tagországok és Brüsszel között, és mindehhez soha nem kérik ki a véleményüket.
Cameron szerint a britekben felmerül az a kérdés is, hogy mit jelent az euróövezet fenntartása érdekében mélyülő integráció egy olyan országnak, amely nem tagja az eurónak. Ennek következménye az, hogy az EU demokratikus elfogadottsága ma már „hajszálvékony” Nagy-Britanniában – fogalmazott a brit kormányfő.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet ugyanakkor a kilépés kockázataira is, mondván: ha Nagy-Britannia kivonulna az EU-ból, az unióban hozott döntések továbbra is alapvető hatással lennének a brit gazdaságra, csak éppen Londonnak már semmiféle beleszólása, vétójoga nem lenne e döntésekkel kapcsolatban.
Cameron ugyanakkor alig burkolt célzást tett arra is, hogy az EU-nak szintén érdeke a brit követelések figyelembe vétele. Kijelentette: Nagy-Britannia Európa egyik legerősebb hatalma, a liberális gazdasági reformok egyik hajtóereje, és nélküle „egészen másfajta Európai Unió” alakulna ki. „Nehéz lenne vitatkozni azzal az érvvel”, hogy Nagy-Britannia távozásával jelentősen zsugorodna az EU befolyása – fogalmazott szerdai beszédében a brit kormányfő.
Nem mondhatjuk, hogy rögbizünk
Laurent Fabius francia külügyminiszter a France Info francia hírrádióban elmondta: „Természetesen mi is támogatjuk, hogy a britek pozitív javaslatokat tegyenek Európának, de nem csinálhatunk egy a la carte Európát”. Hozzátette: „Tegyük fel, hogy Európa egy labdarúgóklub. Miután beléptünk a klubba, nem mondhatjuk, hogy most akkor rögbizzünk.”
„A napokban brit üzletemberekkel tárgyaltam, és azt mondtam nekik: ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, mi leterítjük önök előtt a vörös szőnyeget” – fűzte hozzá ironikusan a francia diplomácia vezetője. Fabius a brit miniszterelnöknek a G20-ak 2012. júniusi mexikói csúcstalálkozón francia üzletemberek előtti kijelentésére utalt. Cameron ugyanis azt hangoztatta: vörös szőnyegen várja az új francia adópolitika elől menekülőket.
Kivételes partner
Pierre Moscovici gazdasági miniszter a BFM hírtelevízióban elismerte, hogy „Nagy-Britannia a kezdetektől fogva kivételes partnere volt az Európai Uniónak, egy adott pillanatban visszatérítést kér, amely még mindig létezik, nem lett tagja a schengeni övezetnek, ugyanakkor nagyon hasznos (tag)”.
Moscovici szerint „az európai szellemhez” hozzátartozik, hogy „tiszteletben tartja a sokszínűséget”. „Európa a sokszínűség egysége” – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. „Én egy egységes Európáért küzdök, egy megkülönböztetett Európáért, ahol egyesek gyorsabban haladnak, mint a többiek” – mondta a francia gazdasági miniszter.
Schulz is bírált
Nem konstruktív a brit miniszterelnök kritikája az Európai Unióról (EU), és nem is a huszonhetek közösségének szól, hanem saját pártja euroszkeptikus szárnyának – jelentette ki David Cameron beszédéről az Európai Parlament (EP) elnöke.
Martin Schulz a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: többek között Nagy-Britannia ellenállása miatt nem sikerült az EU-t hatékonyabbá, átláthatóbbá és demokratikusabbá tenni. „Éppen azokat terheli igen nagy felelősség a reformok elhúzódásáért, akik mindig Európára mutogatnak” – mondta az EP elnöke.
Amit nem lehet nemzetállami szinten megoldani
Hozzátette: David Cameron a közös belső piacra akarja korlátozni az EU-t, és más területeken megfosztaná a közösséget a cselekvés lehetőségétől, pedig számos problémát, például a klímaváltozást a 21. században már nem lehet megoldani nemzetállami szinten.
A német szociáldemokrata politikus a Twitteren is bírálta a brit kormányfő beszédét. „Cameron a la carte Európája nem járható út” – írta Martin Schulz a közösségi portálon megosztott üzenetében, hozzátéve, hogy nem szabad elveszni az uniós szerződésekről szóló vitában, hanem a gazdasági növekedés beindításával és a munkahelyteremtéssel kell foglalkozni.
Vélemények
A brit Munkáspárt vezetője szerint veszélyes a kormányzó párt EU-politikája. Ed Miliband január 13-án bejelentette, a Munkáspárt nem támogat semmiféle népszavazást a brit uniós tagság kérdéséről. Cameron korábban közölt, hivatalos álláspontja szerint Londonnak újra kell tárgyalnia az EU-hoz fűződő kapcsolatok szabályrendszerét, és ennek keretében el kell érnie bizonyos szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését”. George Osborne pénzügyminiszter is azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy meg kell változnia az Európai Uniónak, hogy Nagy-Britannia a közösség tagja maradhasson.
Fehér Ház: Nagy-Britannia erősebb az EU részeként
Az Egyesült Államok szerint Nagy-Britannia erősebb az Európai Unió tagjaként, és az EU is erősebb a brit tagság által – jelentette ki szerdán Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. A szóvivő rámutatott: az amerikai kormány üdvözli Cameronnak azt a felhívását, hogy Nagy-Britannia maradjon meg az EU-n belüli aktív erőnek.
