Az Európai Unió esetleges küldetésében részt vevő katonák feltehetőleg nem harci tevékenységet folytatnának, feladatuk elsősorban a helyi erők kiképzése lenne. Az ügyben még nem született konkrét döntés, de Sikorski kifejtette, hogy Maliban olyan fenyegetés jelent meg, amely Európa és a világ biztonságát is veszélyezteti, ezért gyors és hatékony fellépésre van szükség.
A külügyminiszter hangsúlyozta: Franciaország a tűzszünet megsértésére válaszolva döntött a katonai akció mellett, melyet Varsó megértéssel és támogatással fogad. A beavatkozás nélkül Mali fővárosa, Bamako már az iszlamisták kezén lenne. A helyzet rendkívül súlyos, Európa államai nem nézhetik karba tett kézzel, hogy az Európai Unió határai közelében iszlám fundamentalisták kerüljenek hatalomra.
Támogatás, segítség
Lengyelországon kívül több európai állam is támogatásáról biztosította a franciákat. Guido Westerwelle német külügyminiszter humanitárius, orvosi és politikai támogatást ígért. Eddig úgy tűnik, Németország harci alakulatokkal nem kíván részt venni a hadműveletekben, a hivatalos tájékoztatás azonban még várat magára.
David Cameron brit kormányfő vasárnap hajnalban bejelentette: Nagy-Britannia légi logisztikai segítséget nyújt az államnak. Az Egyesült Államok pedig drónokat, pilóta nélküli repülőgépeket küld Maliba, továbbá „kész minden szükséges segítséget megadni”. Az akciót Belgium és több afrikai ország is támogatja.
Mali államfője, Dioncounda Traoré múlt héten levélben kérte az ENSZ főtitkárát, valamit Francois Hollande francia elnököt, hogy segítsenek megállítani az iszlám lázadók térhódítását. A beavatkozásról péntek reggel született döntés. A francia kormány hosszú távon 2500 katonát küld a térségbe. Céljuk, hogy Mali biztonságos állammá váljon, melyben törvényes hatóságok működnek, és amelynek területi egységét nem fenyegetik terroristák.
