XVI. Benedek beiktatását követő első külföldi útja szülőhazájába, Németországba vezetett 2005 augusztusában. A XX. Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón a Köln melletti Marienfeld mezőn bemutatott misén a jóra és könyörületességre intette a világ minden tájáról összesereglett egymillió hívőt. Az év novemberében nyilvánosságra került egy dokumentum a pápa aláírásával, amely arra kötelezte a papi szemináriumokat, hogy ne szenteljenek pappá „homoszexuális hajlamúakat”. Első, Deus caritas est (Isten a szeretet) kezdetű enciklikájában XVI. Benedek hangsúlyozta a keresztény felebaráti szeretet jelentőségét.
2006 tavaszán tízezrek ünnepelték a pápát lengyelországi látogatásán. Auschwitzban az egyházfő a megbocsátásra és megbékélésre hívta föl a híveket.
A pápa nem akarta megsérteni a muzulmánokat
Hatszáz esztendeje nem mondott le pápa a katolikus egyház éléről, egészségügyi, életkori okokból pedig még soha – mondta az MNO-nak Török Csaba atya, médiareferens pap. Úgy véli, a lemondás időzítését XVI. Benedek tervezte így, a bíborosi testület ugyanis február 22-én más okból úgyis Rómába utazott volna. Az esélyesekről összeállított papabile lista létezik, de ez nem rangsor, neveket így jelenleg kár találgatni. Február 28. este 8 órától a bíborosi kar áll az egyház élén, új pápa azt követően egy-két héten belül lehet.
XVI. Benedek pápa hétfőn jelentette be, hogy február 28-án lemond tisztségéről. Nyilatkozatában a katolikus egyházfő elmondta, előrehaladott kora miatt már nem tudja megfelelően ellátni feladatát.
Ghánai vagy hondurasi bíboros lesz a következő pápa? XVI. Benedek lemondását követően azonnal elindult a találgatás a nemzetközi sajtóban a várható jelöltek személyét illetően.
A németországi Regensburgban elmondott beszédében a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve szavainak illusztrálására egy XIV. századi bizánci császárnak, II. (Palaiologosz) Manuélnak egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét írta le, akit a szent háborúról és a vallásra hivatkozva elkövetett erőszakról kérdezett. A könyv egyes fejezeteit kommentálva XVI. Benedek világos megkülönböztetést tesz a kereszténység és az iszlám között a hit és a józan ész viszonyát tekintve. „A muzulmán doktrínában az Isten egyáltalán nem transzcendens. Akarata a mi kategóriáink egyikéhez sem, még a józan észéhez sem kapcsolódik” – mondta. Muszlim vallási és politikai vezetők magyarázatot és bocsánatkérést követeltek. A pápa közölte, „rendkívüli módon sajnálja”, ha megsértette bárkinek az érzékenységét.
Az egyházfő 2006-ban utazott először muszlim országba. Törökországi látogatásán a megbékélés jeleként együtt imádkozott a főmuftival az isztambuli Kék-mecsetben. Egy évre rá zsidó szervezetek bírálták XVI. Benedeket, amiért nyári rezidenciáján fogadta a nacionalista, EU-ellenes lengyel Radio Maryja adó igazgatóját, az antiszemitizmussal vádolt Tadeusz Rydzyket.
2007 novemberében megjelent második enciklikája. A 64 oldalas, Spe Salvi (A remény általi megváltás) kezdetű – Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének soraiból kiinduló – enciklikában a keresztény remény jelentőségét hangsúlyozta, mint kiutat a jelenkor hitbeli válságából. A pápa 2009-ben feloldott a kiközösítés alól négy tradicionalista püspököt, a X. Szent Piusz Testvériség tagjait, köztük Richard Williamsont, aki ellen Németországban nyomozás indult holokauszttagadó kijelentései miatt. Felháborodást keltett XVI. Benedeknek ugyanebben az évben, afrikai látogatásán tett kijelentése, hogy az AIDS problémáját „nem lehet óvszerek osztogatásával megoldani, sőt az még súlyosbítja is a gondokat”.
2009-ben kiadta harmadik enciklikáját is Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdettel. Ebben kijelentette, a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között „a gazdaság civilizálására” van szükség. Ez alatt, mint kifejtette, azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mellett legyen hely a szociális célokért küzdő vállalkozásoknak is, a puszta piaci logika mellett érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti kapcsolataiban.
Kiállás Palesztináért
A pápa Izrael állam megalapításának napján találkozott Jeruzsálemben Benjamin Netanjahuval 2009-ben. A négynapos látogatás során az egyházfő ellátogatott a holokauszt mártírjainak emlékét őrző Jad Vasémbe, majd elhelyezte üzenetét a Siratófalnál, végül tiszteletét tette a Sziklamecsetben. Óvatosan érintette a Szentföldön élő keresztények problémáit, és kiállt a szuverén palesztin államiságért, illetve a gázai blokád ellen.
Az egyházfő 2010 márciusában elfogadta John Magee írországi püspök lemondását, aki egy egyházi vizsgálóbizottság megállapítása szerint nem kezelte megfelelően az egyházmegyéjében történt szexuális visszaélésekkel kapcsolatos panaszokat. A katolikus egyházon belüli pedofil bűncselekményekről XVI. Benedek azt írta az ír püspököknek küldött pásztorlevélben: az egész egyház szégyent és megbánást érez a történtek miatt.
A pápa 2011 májusában avatta boldoggá elődjét, II. János Pált a vatikáni Szent Péter téren, több százezer ember előtt bemutatott misén. Tavaly májusban kirobbant a Vatileaks-botrány, melyben Paolo Gabrielét, az egyházfő komornyikját megvádolták, hogy bizalmas pápai dokumentumokat adott át egy újságírónak. A férfit októberben 18 hónap szabadságvesztésre ítélte a vatikáni bíróság, de XVI. Benedek karácsony előtt kegyelemben részesítette.
