XVI. Benedek tudatosan időzíthette a lemondást

Tudta, mikor jönnek a bíborosok Rómába legközelebb, ehhez igazíthatta történelmi lemondását XVI. Benedek pápa. Február 28. este 8 órától a bíborosok kara vezeti az egyházat, új pápa március derekán lehet.

A Vatikánban a szentté avatási ügyek okán tartózkodó bíborosok előtt latin nyelvű, szóbeli lemondó nyilatkozatot tett hétfőn XVI. Benedek pápa, ezzel történelmi helyzet állt elő, mivel korábban előrehaladott korára vagy egészségügyi állapotára való tekintettel egyházfő még nem távozott a római katolikus egyház éléről – fogalmazott az MNO-nak Török Csaba médiareferens pap. Mint mondta, a lemondó nyilatkozatban az áll, hogy a mai felgyorsult világban teljes testi és lelki erőnlétre van szüksége annak, aki az egyházat vezeti.

A távozás után még kérdéses, hogy a bíborosi rangot megtartó Joseph Ratzinger milyen életvitelt fog folytatni és milyen munkát végez majd, de Török Csaba Federico Lombardi szentszéki szóvivő bejelentésével összhangban azt valószínűsíti, a nyilvánosságtól visszavonultan él, továbbra is papi szolgálatban. Emlékeztetett arra is, hogy a konstanzi zsinat óta, 600 éve egyáltalán nem mondott le pápa, akkor is a helyzet tisztázása végett távozott a törvényes egyházfő és a két ellenpápa. Előtte, a középkorban többször belső viszály vezetett egy-egy Szent Péter-utód távozásához – említette.

Isten rottweilere

Joseph Alois Ratzinger (2005 áprilisa óta XVI. Benedek pápa) a bajorországi Marktl am Innben született 1927. április 16-án, nagyszombaton. Apja csendőrtiszt, anyja szállodai szakács volt. 1941-ben, mivel minden 14 éven felüli fiúnak kötelező volt, belépett a Hitlerjugendba, melynek kötelékében Magyarországon tankcsapdákat kellett felállítania, onnan dezertált. 1945-ben fogságba esett, majd szabadulása után jelentkezett a szemináriumba, 1951-ben szentelték pappá. Professzori kinevezése után a regensburgi egyetemen tanszéket alapított, melyet azóta is Ratzinger-iskolának hívnak. Katolikus folyóiratot is létrehozott (1972), öt esztendővel később pedig már München érseke volt, ugyanettől az évtől bíboros. 1981-ben II. János Pál pápa kinevezte a Hittani Kongregáció (egyházi tanítóhivatal) élére, ebből a pozícióból ítélte el 2003-ban az inkvizíció módszereit. Elődje legbelsőbb bizalmasává vált, II. János Pál gyászszertartását is ő celebrálta. Pápasága előtt – konzervatív szigora miatt – ráragadt az Isten rottweilere becenév. Kijelentette többek között, hogy aki az abortuszt és az eutanáziát támogatja, annak nem szolgáltatható ki szentség. Hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért, kiválóan zongorázik. Egy 2006-os, a muszlim vallásosságot elemző beszédében elhangzottak miatt bocsánatkérésre kényszerült, majd 2008-ban Ausztráliában önszántából bocsánatot kért minden szexuális zaklatásért, amit papok valaha elkövettek gyerekek ellen. 2010-ben pedig minden, papok által elkövetett visszaélésért bocsánatot kért.

Ő a nyolcadik német Péter-utód, a 265. szentatya.

A mostani események nem voltak minden előzmény nélküliek. A pápai trón február 28-án este 8 órakor üresedik meg, ekkor áll be a sede vacante, vagyis az üres trón állapota. Innentől az egyházat a bíborosi testület kormányozza. A testületnek mindeközben számolnia kellett egy február 22-ei római utazással, ekkor van ugyanis Szent Péter székfoglalásának ünnepe, ehhez kapcsolódóan minden évben van konzisztórium a Vatikánban. Az események lefolyása innentől – mint Török Csaba rávilágít – azért nem ismert előre, mert a bíborosi konklávét a bíborosi kar hívja majd össze, nem pedig a pápa. Amennyire viszont előkészítettnek tűnnek az események, elképzelhető, hogy akár március elején felszáll a fehér füst, és elfoglalják Szent Péter székét – de nagy biztonsággal azt lehet mondani, hogy március végére már biztosan lesz új pápa.

A pápai tervezettség miatt Török Csaba úgy véli, gyors és zökkenőmentes átadás-átvétel lesz a Vatikánban. Arra a kérdésre, hogy az erőnléti indokkal üzent-e a választó testületnek XVI. Benedek, hogy milyen tulajdonságokkal felvértezett bíborosok közül válasszanak, Török atya azt mondja, a pápa a személyes véleményét mondta el, ami nem lehet befolyással a választásra – ebben pedig ő maga már nem is vehet részt, mivel elmúlt 80 esztendős. Az eddigiek alapján világos, hogy olyan pápa lesz majd, aki bírja a sok utazást, az audienciákat, szellemileg és mentálisan friss, több nyelven beszél, a világegyház ügyeiben pedig folyamatosan és naprakészen tud tájékozódni. Esélyes nevek említésére Török Csaba nem vállalkozott, ugyanis a lehetséges jelöltekből összeállított, úgynevezett papabile lista nem pontosan azokat a szempontokat veszi figyelembe, amelyeket a bíborosi kar, példaként említette, hogy a személyiséget nem; XVI. Benedek az egyházon belül bizonyos körökben népszerűbb is volt elődjénél, II. János Pálnál.

Az MNO kérdésére válaszolva Török Csaba kizártnak nevezte, hogy a „még halálos ágyán is pápa” II. János Pál által felállított túl magas mérce vezetett a pápa lemondásához. Úgy látja, XVI. Benedek komoly lelkiismereti vívódás után dönthetett így, hogy nem „csinálja végig”, amit II. János Pál; nem engedte más szempontok által befolyásolni a lelkiismeretét.

A lemondást a Föld minden szegletéből világi vezetők hálatelt köszönőlevelei követték. Erdő Péter, a magyar katolikus egyház feje is kifejezte tiszteletét és háláját XVI. Benedeknek.

A lemondó nyilatkozat fordítása (Magyar Kurír) az alábbiakban olvasható:

„Kedves Testvérek!

Nemcsak a három szentté avatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot.

Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.

Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról mint Róma püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-a este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.

Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat legfőbb pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk szent anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten szent egyházát imának szentelt életemmel.”

Erdő Péter: Példamutató, amit XVI. Benedek tett

Erdő Péter bíboros, prímás szerint XVI. Benedek pápa példát mutatott és emberi nagyságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy szembenézett a betegséggel, és ennek nyomán hétfőn a Vatikánban bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről.