Egy teherautós fia még megelőzi a magyar egyházfőt

Akár pápa is lehet Erdő Péter, aki után európai egyetemek sora kapkod; hétfőn ünnepli 60. születésnapját – angol tankönyvvel most már nem kell meglepni.

2012. 06. 25. 16:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Betöltötte 60. életévét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a magyar katolikus egyház 82. vezetője. A születésnapos püspök nem esélytelen a pápai pozícióra sem, de a „ranglistán” vannak még előtte néhányan – igaz, gyakorlatilag mindenki idősebb nála.


Nézzünk is rá erre a lajstromra. Létezik egy úgynevezett papabile lista, amin az elsők közül közel azonos eséllyel várományosa néhány püspök a vatikáni trónusnak. A Newsweek 2009-ben, XVI. Benedek pápa egyik otthoni balesete (elesése) után gyorsan összeszedte, kik lehetnek esélyesek követni Joseph Ratzingert a Vatikánban.

A magyar egyház 60 esztendős vezetőjét nem említik kiemelten esélyesnek a pápaságra, a fogadóirodáknak sokkal inkább szívükben van Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka, aki egy teherautó-sofőr fia. Erdő a lista összeállításakor – 57 évesen – a legfiatalabb volt a bíborosi testületben, s kiemelték róla, hogy számos testület tanácsadója és „bőven termelő” tudományos szakíró is. Megjegyzi az összegzés azt is, hogy angol nyelvismeretnek nincs igazán a birtokában, ami hátrányára lehet. Azóta viszont eltelt három esztendő, Erdő Péternek pedig a korábbi gigantikus tudásmennyiség mellé még bőven elfér az angol nyelv ismeretsége is.

Lista ide vagy oda, még az is lehet, hogy hiába minden, és nem a listáról találnak pápát a világ bíborosai: éppen ez történt II. János Pál esetében is, akit viszont éppen legközvetlenebb munkatársa, Ratzinger bíboros követett, nem borítva a papírformát.

Dorogi bányából a prímási palotába

Honnan indult Erdő Péter, Erdő Sándor és Kiss Mária hat közül első gyermeke? A budapesti piaristáknál tett érettségi után azonnal jelentkezett az esztergomi papnöveldébe, ahonnan előbb a budapesti központi szemináriumba, majd a Római Katolikus Hittudományi Akadémiára irányították. Pappá 1975-ben szentelték, és még mindig csak 24 éves volt teológiai doktori címe megszerzésekor. Szentelése után Dorogon, a bányavárosban lett káplán, de kisvártatva Rómába került, hogy az egyház működésének alapját adó kánonjogból ledoktoráljon (1980). 1983-as habilitálása után az USA-ban (Berkeley, Kalifornia) volt kutató-ösztöndíjas, majd tanított a római Gergely Egyetemen, akadémiai disszertációját pedig 2003-ban tette az MTA asztalára. Szívéhez legközelebb mindig az egyházjog történetének kutatása állt, ennek megfelelően tartotta akadémiai székfoglalóját A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban címmel.

Erdő 1988 óta a Pázmány Hittudományi Karának jogelődjén (PPHA), majd a HTK-n is tanított, ezen intézményen dékánként és rektorként is szolgált az ezredforduló környékén. Püspökké 2000-ben szentelte Rómában II. János Pál pápa, Paskai László magyar katolikus egyházfő 2002 év végi nyugdíjkérelmét követően, 2003 januárjában hivatalba lépett a Magyar Katolikus Egyház vezetőjeként. (Két évvel később az európai püspökök őt választották maguk közül a püspökkari tanácsok vezetőjének.) A jelenlegi magyar bíboros 11 esztendeje tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is, és fontos szerepet játszott a vatikáni vegyes bizottságban, illetve a Szentszék szakértőjeként kulcsszereplője volt a vatikáni szerződés tető alá kerülésének. Erdő Péter az Apostoli Szentszék hat központi hatóságának is tagja köztük: a legfelső bíróság feladatát ellátó Apostoli Szignatúrának, az alkotmánybírósági funkciókat betöltő Pápai Törvénymagyarázó Tanácsnak és a Kultúra Pápai Tanácsának, illetve a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának). Párizstól Kolozsvárig, Lublintól Münchenig számos egyetem díszdoktora, itthon pedig a köztársasági érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa (1998), illetve a pálos és a piarista rend úgynevezett „konfrátere”.

Úgy tudjuk, a bíboros néhány esztendeje komolyabb szemműtéten is átesett, de rövidlátóként türelemmel és szívesen viseli 2-es, 3-as szemüvegét. Mint korábban megírtuk, az emberként igen közvetlen és kommunikatív Erdő Péter egy római beszélgetés során ismerte meg a Brazíliából indult misszionáriusi közösséget, a Shalomot, és személyesen ő tette lehetővé, hogy Magyarországon is elkezdhesse tevékenységét az öt brazil fiatal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.