A mesterséges intelligencia (MI) oktatása már beépült a magyar felsőoktatás és szakképzés rendszerébe, és a cél, hogy minden diák naprakész, gyakorlati tudással léphessen ki a munkaerőpiacra – jelentette ki Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára egy szakmai fórumon szerdán Budapesten.
A WHC-csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciájának egyik panelbeszélgetésében az államtitkár elmondta, úgy kell tekinteni az MI-re, mint ami a mindennapos munkavégzést segíti, könnyebbé teszi.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a szakképzésben korábban is erős volt a digitális szemlélet, különösen a duális képzési rendszerben és a szeptemberben induló tanévben 60 szakképzési intézményben elindult a mesterséges intelligencia oktatása, amit tavasszal kiterjesztenek minden intézményre.
Jelenleg több mint 800 szakmai digitális tananyag áll rendelkezésre a diákok számára és a mobiltelefon-használat továbbra is biztosított oktatási célokra a szakképzésben
– tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a felsőoktatási intézmények is beépítették a mesterséges intelligencia oktatását a tanterveikbe, és szabályok születtek az MI használatáról, így ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a szóbeli számonkérés.
A jövő munkaerőpiacán a rugalmasság és a kritikai gondolkodás lesznek a legfontosabb kompetenciák, ezért a képzésnek ezek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyeznie – mondta az államtitkár, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad engedni annak a nyomásnak, hogy a lexikális tudást elhanyagoljuk, már csak a történelmi és kulturális identitásunk megőrzése miatt sem.
Az eseményen felszólalt még Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára; Vajda Viktor szakjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára és Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.
