Amíg nincs végzés, hivatalos a székely zászló

Felváltva függesztenék ki a 41 romániai megye zászlóit a bukaresti parlament épületén, Ponta miniszterelnök a szocialistákkal beszél majd a nem létező problémákról.

Hétfőn a házbizottság úgy döntött: a román képviselőház nem reagál arra, hogy a magyar Országházra kitűzték a székely zászlót, mert az nem a román jelképrendszer része. Ugyanakkor Valeriu Zgonea házelnök azt javasolta, hogy a bukaresti parlament előtt függesszék ki az ország megyéinek jelképeit. Mint mondta, oltyánként büszkeséggel töltené el, ha Dolj megye zászlaját a parlamenten látná. Hozzátette, hogy Hargita és Kovászna megyének – Románia két magyar többségű megyéjének – is van a román állam által jóváhagyott zászlaja, illetve címere. Viorel Hrebenciuc, a házbizottság alelnöke kedden úgy pontosított, hogy mindegyik megye zászlaja megszabott ideig, például két hétig lenne kifüggesztve, a román és az uniós zászló mellett.

Seres Dénes háznagy az MTI-nek elmondta, a házbizottság támogatta a házelnök váratlan javaslatát, de a részletekről nem beszéltek. Az MTI felvetésére hozzátette, nem hiszi, hogy a házbizottság tagjai tisztában voltak azzal, hogy így – Hargita megye jelképeként – a vitatott székely zászló is kikerülhet a román parlamentre.

A világoskék tónusú, hosszanti arany sávot, valamint a holdat és a csillagot ábrázoló székely zászlót 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács fogadta el saját szimbólumaként. A jelkép 2009-ben a romániai közigazgatás egyik hivatalos jelképévé is vált azáltal, hogy a Hargita megyei közgyűlés határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe.

A Maros megyei táblabíróság tavaly szeptemberben jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egyik 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke szerint a bírósági indoklás közzétételéig, illetve amíg meg nem jelenik a végzés a hivatalos közlönyben, Hargita megye törvényes jelképe a székely zászló. A politikus korábban az MTI-nek elmondta: az európai helyi autonómiák chartája és Románia helyi közigazgatási törvénye is lehetővé teszi, hogy a megyék meghatározzák saját jelképeiket, ezért folytatni akarják a jogi küzdelmet a székely lobogó elismertetéséért.

„Március 9-én az MSZP meghívására Budapesten leszek, hogy arról beszéljünk: a magyar, a román, a szlovák és a szerb nép között nincs valódi probléma, annál is inkább, mert mindannyian európai polgárok vagyunk. Csak a szélsőséges és demagóg politika – és nem is a Fidesz a legszélsőségesebb, ott van nekik a Jobbik – használja ezeket a hamis provokációkat” – ezt már Victor Ponta román miniszterelnök mondta egy hétfő éjszakai tévéinterjújában, ahol a székely zászló kapcsán kirobbant román–magyar vitáról kérdezték.

Ponta egy másik tévéinterjújában közölte, letett arról a korábbi tervéről, hogy a budapesti stadionban nézze meg a március 22-ei magyar–román labdarúgó-válogatottmérkőzést, mert a jelenlegi politikai feszültségek közepette nem akar olajat önteni a tűzre. Hozzátette: reméli, hogy a román csapat győzni fog, és ezzel lezárulnak a dolgok.

Kedd reggel Németh Zsolt külügyi államtitkár azt közölte, Martonyi János külügyminiszter a közeljövőben Bukarestbe látogat, ahol a magyar–román kapcsolatokat érintő kérdésekről, köztük a székely zászló használatáról is tárgyal kollégájával. Az államtitkár hétfőn arról is beszélt, hogy csökkent a székely zászló ügye körüli feszültség, miután Martonyi telefonon megbeszélést folytatott román hivatali partnerével, Titus Corlateannal.

A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére múlt héten pénteken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. A hétvégén több román ellenzéki és kormánypárti politikus kezdeményezte: foglaljon állást a román parlament ezzel kapcsolatban.

Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának (HunInEU) brüsszeli vezetője az MNO-nak elmondta: a székelyzászló-ügy kapcsán Európa felkaphatja a fejét, amire már csak azért is szükség van, mert az autonómiák tanácskozásán „a legtöbben megtippelni sem tudták, hogy hányan laknak Székelyföldön, de a helyét is nehezen tudták meghatározni, ezek után ne csodálkozzunk, ha azt sem tudják, hogy milyen alapvető jogoktól fosztják meg az ott élőket”.

Korábban Budafok-Tétény önkormányzatának vezetői 33 magyarországi önkormányzatnak adták át a Tisztességes Választásért Alapítvány által felajánlott székely zászlót csütörtökön. Németh Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint amikor a székelyföldi magyarokat sérelem éri, ki kell állnunk, és nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel is.