Fél hirosimányit robbantott Észak-Korea, nem tudják, meddig jut

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hirosimai atombomba hatásfokának közel felét érte el Észak-Korea a keddi próbarobbantás során. Komoly aggodalomra ad okot, hogy eddig nem látott technikát vetett be a rezsim.

Gabay Balázs
2013. 02. 13. 15:00

Csoma Mózes nem jár messze a valóságtól. A 90-es évek második felében az északi kormánnyal nem éppen baráti kapcsolatot ápoló dél-koreai vezetés több hivatalos forgatókönyvet is felállított arra az esetre, ha nukleáris fegyveres konfliktus törne ki a két ország között. A Koreai-félszigeten közel 73-74 millió ember él (az észak-koreai népességszámról nincs hivatalos adat), magas a népsűrűség, így az atomfegyverek bevetése egyik félnek sem lenne érdeke. Hogy akkor mégis miért provokálja a nemzetközi közösséget Észak-Korea? A válasz egyszerű: diplomáciai céllal. Ahogy az ELTE oktatója is kifejtette, Phenjan első számú célkitűzése, hogy az 1950-es koreai háborút követően megkötött fegyverszüneti megállapodást békeszerződésre váltsa. Ezt kizárólag kétoldalú tárgyalásokon tenné meg, az Egyesült Államok azonban erre egyelőre nem hajlandó. A rezsim ezért nem lát más kiutat, mint az agresszív diplomácia, melybe belefér az atomrobbantás, és a nagy hatótávolságú, az amerikai partvidéket is elérő rakéták tesztelése. A keddi kísérlet akár annak bizonyítéka is lehet, hogy a nukleáris töltetet miniatürizálásának lényege a távoli célpontok elérése volt.

Az észak-koreai híradásokból, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentéséből és a szeizmikus mérésekből kiderül, hogy a robbantás ereje 7-8 kilotonnás lehetett, ami nagyjából fele a hirosimai és a nagaszaki töltet erejének. A japán meteorológiai ügynökség a Richter-skála szerinti 5,2-es, míg az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete 4,9-es földrengést észlelt. A miniatürizált bombával kapcsolatban a BME Nukleáris Technika Intézet docense egy érdekességről is beszámolt. „Egy atomfegyver felrobbantásához szükség van egy kritikus tömegre, amihez viszont magasan fejlett technika kell. Ahhoz tehát, hogy a bomba kisebbet szóljon, komoly felkészültséggel kell bírni – magyarázza Sükösd Csaba. A kutató egyáltalán nem biztos benne, hogy Phenjan ekkorát akart robbantani, elképzelhető, hogy félresikerült kísérletről van szó. A földmozgás erejéből ugyan lehet következtetni a működésbe hozott töltet méretére, de az észak-koreai közlésekből pontosan nem lehet megbecsülni, mekkora volt az eszköz.

Az Észak-Koreában folytatott rakéta- és nukleáris kísérleteket ENSZ-határozat tiltja. Az ország már korábban kilépett az atomsorompó-egyezményből, egyszóval látványosan fütyül bármiféle nemzetközi szabályra, így viszont megrendszabályozása is akadályokba ütközik. Az Amerikából érkező élelmiszersegélyek felfüggesztésének veszélye láthatóan nem téríti el a kormányt a fő célkitűzéstől. Persze a fiscal cliff által szorongatott, nemrégiben külügyminiszter-váltást levezénylő Barack Obamának vélhetően kisebb gondja is nagyobb a koreai robbantásnál, ezzel pedig Kim Dzsong Un is tisztában van. Az együttműködés hiánya és az erőfitogtatás politikája akár a vezetés rossz tapasztataiból is eredhet, véli Csoma Mózes. Nyíltan vagy burkoltan, de Szaddám Husszein és Moammer Kadhafi is együttműködött ugyanis az amerikai kormánnyal, a diktátorok azonban végül elég csúnyán végezték. Amíg áll a jelenlegi rezsim, Észak-Korea nem fogja az ő útjukat járni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.