Bár a világsajtó „breaking news”-ban számolt be a kedd hajnali phunggjeri atomrobbantásról, hiba lenne úgy tenni, mintha derült égből villámcsapásként lépett volna működésbe a föld alatti töltet. A nagyhatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, felváltva figyelmeztették Észak-Koreát, hogy ha robbant, szigorú szankciókra számíthat. A hírportálok és lapok ingerenciája természetesen érthető, hiszen nem egy internetes kisokos segítségével összetákolt csőbombáról van szó. A Kim Dzsong Un vezette rezsim a 2006-os és 2009-es nukleáris kísérletet követően ezúttal egy komolyabb hatóerejű bombát robbantott fel, ráadásul miniatürizált formában, amivel korábban még soha nem próbálkoztak. Ennek tükrében reálisabban értékelhetjük a kísérlet nemzetközi visszhangját, ugyanis a mostani próbálkozás egyértelműen afelé mutat, hogy Észak-Korea rakétára szerelhető robbanófejet tesztelt.
A nemzetközi közösség régi félelme vált valóra kedden hajnalban – véli Csoma Mózes. Az ELTE koreai tanszékének helyettes vezetője felhívta a figyelmet: a teszt célja láthatóan az volt, hogy hordózóeszközre szerelhető formában élesben kipróbálják a robbanófejet. Ha nem földalatti kísérletről lenne szó, a pusztítás mértéke felbecsülhetetlen, így az oktató. Ha lakott területen lépett volna működésbe a töltet, nagyobb kárt okozott volna, mint a hirosimai vagy a nagaszaki atomrobbantás. „Több millióra teszem a halálos áldozatok kalkulálható számát.”
Észak-Korea furcsa diplomata
Nem létező atomcsend
Egy érvényben lévő nemzetközi egyezmény értelmében jelenleg atomcsend van érvényben. Ennek értelmében fegyveres célú nukleáris kísérletek nem folytathatók. N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója ugyanakkor jelzi, a megállapodás egyik passzusa rögzíti, egyes államok aláírása feltétlenül szükséges annak életbe lépéséhez. Az Egyesült Államok például évekkel ezelőtt aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta. Kína, Irán és Egyiptom ugyanígy járt el. Pakisztán, Észak-Korea és India nem ellenjegyezte a papírt. Utóbbi arra hivatkozott, hogy amíg nincs megegyezés egy hivatalos leszerelési menetrendről, addig senki se álmodjon aláírásról. Az MKI kutatója 2012-es adatokra hivatkozva elmondta, eddig 196 államból 183 aláírta, ezek közül 159 pedig ratifikálta az atomcsendegyezményt.