Hajszállal hozta az alsóházat a balközép

Az alsóházban az olasz balközép koalíció alig négy tized százalékkal kapott több szavazatot a jobbközép szövetségnél, a szenátusban az előnye csaknem egyszázalékos volt.

Itália a kormányozhatatlanság veszélyes szakaszába érkezett – állapította meg a madridi El Mundo. A jobboldali liberális újság szerint a politikai válság mélységét jelzi, hogy Beppe Grillo és Silvio Berlusconi együtt a szavazatok több mint 50 százalékát kapta, vagyis a választók többsége elutasítja Mario Monti kormányának reformjait. Az eredmény negatív következményekkel jár az Európai Unió stabilitására. Ennek főleg Spanyolország ihatja meg a levét, ha ismét idegesség lesz úrrá a pénzpiacokon.

A belügyminisztérium a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján közölte keddre virradóra, hogy a képviselőházi választáson a Pier Luigi Bersani vezette balközép pártok koalíciója a voksok 29,55 százalékát gyűjtötte össze, szemben a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett jobbközép szövetséggel, amely a szavazatok 29,18 százalékára tett szert.

A két tömörülés közti különbség mindössze 0,37 százalék, de a választási törvény szerint az a koalíció vagy párt, amely a legtöbb szavazatot szerzi az alsóházi választáson, automatikusan többséghez jut, és 340 helyet kap a 630 fős képviselőházban. A balközép fölénye azonban oly csekély, hogy Berlusconi pártja bejelentette: a szavazatok újraszámlálását fogja kérni.

Szakértők egyöntetű véleménye az, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási győzelemről sem beszélni, hiszen a balközép vezető ereje, a Demokrata Párt (DP) a szavazók hét százalékát veszítette el az előző választásokhoz képest.

Belügyminisztériumi adatok szerint a szenátusi választáson 0,92 százalékos volt a két nagy tömörülés közötti különbség: a balközép koalíció 31,63 százalék szavazatot kapott, míg a jobbközép szövetség a voksok 30,71 százalékát gyűjtötte össze.

A szenátusi mandátumokat a tartományokban elért eredmények szerint osztják szét a pártok között. A La Repubblica című baloldali napilap összesítése szerint a jobboldalnak várhatóan 114 szenátora lesz, a baloldalnak eggyel kevesebb. A Corierre della Sera viszont 121 szenátusi helyet jósol a baloldalnak, a jobboldalnak 117-et. Az olasz sajtó korábban azt írta, hogy fennáll a kormányozhatatlanság veszélye, ha a képviselőházban nyerő balközép a szenátusban nem tud többséget, vagyis 158 mandátumot szerezni.

Pártokra lebontva a Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot: a képviselőházi választáson a voksok közel 25 százalékára tett szert, és megelőzte Pier Luigi Bersani vezette Demokrata Pártot és Silvio Berlusconi Szabadság Népét is.

A Corriere della Sera, a legnagyobb olasz napilap szerint a választások győztese a Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S), amely a legnagyobb párt lett, és „pofont adott a többinek”. „Az euroszkeptikus Olaszország nyert, amely nem hisz a gazdasági megszorításokban” – írja a lap, hangsúlyozva hogy a másik győztes Berlusconi, „aki saját túlélésére tett fel mindent, és nyert”. A Corriere a választások politikai vesztesének Pier Luigi Bersanit, a balközép Demokrata Párt főtitkárát tartja. Az újság szerint a patthelyzetet előrehozott választások vagy nagykoalíció követheti, esetleg Giorgio Napolitano államfő határozott időre, konkrét célra nevezhet ki új kormányt.

„Itália a cunami után. Grillo robbantott, az ország kormányozhatatlan, a PD összeomlott, de nyert a képviselőházban, a PdL feltámadt” – összegezte a választás utáni helyzetet a baloldali La Repubblica. A napilap „új választások lidércéről” írt, azt jósolva, hogy Berlusconi csak akkor fog belemenni egy nagykoalícióba, ha „büntetlenségi menlevelet” kap érte cserébe.

„Tökéletes vihar” söpört végig a parlamenten, a pártok nem tudtak választ adni az ország valós igényeire – véli az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap, amely szerint az M5S hirdette „Grilleconomy” feszültséget okozhat a piacokon.

Az olaszok a „politikai elittel szemben a hasukkal és a szívükkel szavaztak” a torinói La Stampa szerint, amely úgy látja, a balközép nyerni tudott volna, ha a tavalyi előválasztáson lecseréli Bersanit Matteo Renzire.

„A PD öngyilkos lett, az örök Berlusconi végrehajtotta a missziót, és most Napolitano király nem tudja, kinek adja a kormánypálcát” – hangoztatta a jobboldali Il Giornale.

A sajtó kiemelte, hogy a 2008-as választásokhoz képest a bal- és jobbközép pártok több mint 11 millió szavazatot veszítettek el. Grillo szavazóinak fele a balközépről érkezik, 30 százalék a bizonytalanok sorából.

Az euróövezet jövője függ a vasárnap és hétfőn lezajlott olaszországi parlamenti választásoktól, de hogy milyen hatással lesz rá, az egyelőre megjósolhatatlan. Úgy tűnik, hogy az európai valutát fenyegető veszély alábbhagyott. A kötvényhozamok csökkentek a perifériára szorult országokban, az aggodalom, hogy néhány tag kikerül az övezetből, eloszlott, a költségvetési hiányok csökkentek. Ugyanakkor az eurózónát fenyegető krízisnek messze nincs vége. Ha a zóna harmadik legnagyobb gazdasága és legnagyobb állami adósa nem tud növekedést produkálni, elveszítheti a reményt a megújulásra, északi szomszédai pedig elveszíthetik türelmüket, és így vagy úgy, az euróövezet szét fog esni.