Minimális a különbség: ki hódítja meg az olasz képviselőházat?

Egyelőre bizonytalan, hogy sikerül-e működőképes kormányt alakítani. A balközép előnye a képviselőházi versenyben egy százalék alá csökkent.

PR
2013. 02. 25. 20:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy százalékra, vagy még annál is kevesebbre csúszott vissza a balközép előnye a képviselőházi versenyben két újabb előrejelzés szerint hétfő estére. A RAI közszolgálati televízió a balközép koalíciónak 29,1 százalék szavazatot, a jobbközép szövetségnek 28,6 százalékot vetít előre, míg a Mediaset kereskedelmi televízió 29,5, illetve 28,5 százalékot ad nekik. Az a koalíció vagy párt, amely a legtöbb szavazatot szerzi az alsóházi választáson, automatikusan többséghez, azaz 340 helyhez jut a 630-ból a képviselőházban.

A szavazatszámlálás a szenátusra leadott voksokkal kezdődött: a római parlament felsőházának mandátumait a pártoknak a tartományokban elért eredményei szerint osztják fel. A szenátusi erőviszonyok alakulásában egymást követték a fordulatok a vasárnapi-hétfői választások nyomán: míg az első szavazatok kiértékelése után két közvélemény-kutató intézet is a jobboldal minimális előnyét jelezte, a szenátusi szavazatok felének összeszámlálása után a belügyminisztérium immár azt közölte, hogy a felsőházban a balközép Demokrata Párt (PD) és a Baloldal, Környezet, Szabadság (Sel) koalíciója 32,87 százalékon áll, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) – Északi Liga szövetsége pedig 29,29 százalékon.

A szavazatok felének feldolgozása alapján a Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S) 24,02 százalékot, a Mario Monti vezette centrumpárti lista 9,16 százalékot szerzett a szenátusban. Korábban az Istituto Tecne közvélemény-kutató intézet 31 százalékot adott a felsőházban a jobboldalnak a balközép 29,7 százalékával szemben. Az Istituto Piepoli ugyanezt 31 százalékon és 29,5 százalékon mérte. A végeredmény bizonytalanságát jelzi az is, hogy a legtöbb mandátumot érő Lombardiában a felmérések a Szabadság Népe (PdL) és az Északi Liga alkotta koalíció előnyét mutatják. Más adatok szerint a PdL és a balközép Demokrata Párt (PD) fej fej mellett áll. Kérdéses, hogy ilyen eredmények mellett akár a jobboldal, akár a baloldal képes lesz-e megszerezni a mandátumok abszolút többségét a szenátusban.

Annamaria Cancellieri belügyminiszter este 21 órára ígérte a végleges szenátusi eredményeket, éjfélig pedig a képviselőházi voksolás mérlegét. Cancellieri egyébként bejelentette, hogy a részvételi arány közel 75,2 százalékos volt, több mint öt százalékponttal kevesebb, mint a legutolsó 2008-as választáson. Olaszországban 47 millió a szavazásra jogosultak száma. A külföldről postán szavazó 3,5 millió olasz 32,11 százaléka küldte vissza a legközelebbi konzulátusra a szavazólapot tartalmazó borítékot – közölte a római külügyminisztérium. A legnagyobb arányban, közel 35 százalékban Latin-Amerika országaiban élő olaszok szavaztak.

A pártok vezetői a végleges eredményekre várva nem nyilatkoznak. „Várjuk meg a pontos eredményt, de az eddigi adatok aggodalomra adnak okot. Ha a helyzet így marad, kormányozhatatlanná válik Itália” – nyilatkozott Stefano Fassina, a PD gazdasági felelőse. Fassina arra utalt, ha egyetlen párt se szerezhetné meg a szenátusi többséget. „Ha a jobbközép győzelme igaznak bizonyul, ez földrengést okoz Európában” – fogalmazott még a délután folyamán Enrico Letta, a PD helyettes főtitkára az első szenátusi eredményekre utalva. Az olasz sajtó úgy értesült, a PD római székházában „nagy az aggodalom”.  A PdL fantasztikus eredményéről beszélt Enrico Bondi PdL-politikus, hangoztatva, hogy a jobbközép mindent Berlusconi „rendkívüli kampányának” köszönhet. „Berlusconi zseniális volt és győzött” – kommentált Giuliano Ferrara, az Il Foglio napilap főszerkesztője, Berlusconi egykori kommunikációs szakértője.

Az euróövezet jövője függ a vasárnap óta tartó olaszországi parlamenti választásoktól, de hogy milyen hatással lesz rá, az egyelőre megjósolhatatlan. Úgy tűnik, hogy az európai valutát fenyegető veszély alábbhagyott. A kötvényhozamok csökkentek a perifériára szorult országokban, az aggodalom, hogy néhány tag kikerül az övezetből, eloszlott, a költségvetési hiányok csökkentek. Ugyanakkor az eurózónát fenyegető krízisnek messze nincs vége. Ha a zóna harmadik legnagyobb gazdasága és legnagyobb állami adósa nem tud növekedést produkálni, elveszítheti a reményt a megújulásra, északi szomszédai pedig elveszíthetik türelmüket, és így vagy úgy, az euróövezet szét fog esni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.