Martonyi: Jó volt a magyar tárgyalási stratégia

Nincsenek komoly politikai jellegű nézeteltérések Magyarország és az EU kapcsolataiban, így jobb hangulatban lehet továbbvinni a magyar ügyeket az unióban.

TK
2013. 02. 12. 22:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tárcavezető kiemelte, az, hogy az Európai Bizottság a következő többéves költségvetéssel kapcsolatban a kohéziós politika tekintetében az országnak erősen kedvezőtlen javaslatot dolgozott ki eredetileg, módszertani és objektív tényezők eredménye volt, nem politikai büntetést jelentett. Óriási hiba lett volna ezt annak tekinteni, mert „nem lett volna igaz” – hangoztatta.

Úgy vélekedett, bár az elmúlt években bizonyos kérdésekben valóban érvényesült a kettős mérce Magyarországgal szemben, ebben a javaslatban hátrányos megkülönböztetés, politikai ellenszenv nem volt. Az, hogy Magyarország végül más országokkal összehasonlítva „kedvező elbánást” kapott, annak köszönhető, hogy jó volt a magyar tárgyalási stratégia, és az egyeztetést az utolsó pillanatig folytatták, mutatott rá.

Folyamatos a párbeszéd

Hangsúlyozta, jelenleg nincsenek komoly politikai jellegű nézeteltérések Magyarország és az EU viszonyában. Vannak ugyan folyamatban kötelezettségszegési eljárások, de ezek száma és súlya nem haladja meg az uniós tagállamok átlagát, és „ezek nem politikai kérdések” – fogalmazott. Mint mondta, Magyarország folyamatos párbeszédet akar folytatni az uniós intézményekkel.

Megjegyezte, remélhetőleg Magyarországon is jobb lesz a hangulat az EU-t illetően. Hazánk nagyon komoly sikert ért el a többéves költségvetés tárgyalásán – emlékeztetett. Hozzátette, az uniós tagság az országnak rendkívül kedvező, nagy előnyökkel jár, hiszen a közös agrár- és a kohéziós politika kedvezményezettje.

A többéves költségvetésről született megállapodással kapcsolatban kifejtette, bölcs kompromisszum jött létre, mert mindenki megértette, hogy fontos érdek a megegyezés. Lehetett volna tovább húzni a megállapodást, de akkor 2014-re nem lett volna többéves pénzügyi keret, ami „beláthatatlan következményekkel” járt volna, sokak szerint az integráció működését sodorta volna veszélybe, és ezt a felelősséget senki nem merte vállalni – vélekedett.

A külügyminiszter szerint bár nagyon erős támadások érték a kohéziós politikát, a felzárkóztatásban sikeres volt. A kohéziós politika céljának továbbra is a szegény régiók támogatásának kell lennie, közölte.

Alapvető érdek

Martonyi János szerint alapvető magyar érdek, hogy szorosabbra fűzzék a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak gazdasági kapcsolatait, hiszen a magyar kivitel több mint 30 százaléka a szervezet országaiba irányul. Ez a szervezet hasznos szerepet tölthet be Magyarország Közép-Európa-politikájában – tette hozzá.

A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük kilencen tagjai az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik.

A tárcavezető a magyar–orosz kapcsolatokat illetően hangsúlyozta, rendkívül lényeges cél az energiabiztonság megteremtése, és ennek érdekében az orosz gáz- és kőolajszállítás hosszú távú biztosítása a lehető legkedvezőbb áron. A Nabucco gázvezetékről nem kell lemondania Magyarországnak, hiszen minél több forrás áll rendelkezésre az energiaellátásban, annál jobb a helyzete az országnak az energiabiztonság és az áralku szempontjából – mutatott rá.

Jó az együttműködés

A magyar–szlovák viszonyról kijelentette, igen jó az együttműködés a Fico-kormánnyal, mert a két országot sok közös érdek köti össze. Ugyanakkor vannak viták is, főleg az állampolgársággal kapcsolatban. Hozzátette, a két ország között folynak a szakértői tárgyalások, és ezek „nem állnak olyan nagyon rosszul”.

Martonyi János a Romániához fűződő kapcsolatokról beszélve, a székely zászló ügyéről kifejtette, hazánknak van egy elvi álláspontja, az emberi jogok felől közelíti meg a kérdést. Egy közösséghez tartozást nem kell eltitkolni, alapvető jog, hogy olyan szimbólumokat használjanak, amelyek a közösséghez tartozást fejezik ki – emelte ki. Mint mondta, Románia szerint ez azonban a középületekre nem vonatkozik, pedig ez nem lehet gond a XXI. századi Európában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.