Idén Magyarország tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, az elnökségi évet Németh Zsolt nyitotta meg a szervezet nemzeti koordinátorainak ülésén. Az államtitkár kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatokat Közép-Európában, közös álláspontot alakítsanak ki uniós ügyekben, és növeljék a KEK láthatóságát a világban. Fontos, hogy minél jobban kihasználják a térség előnyeit: a jól képzett munkaerőt és a mezőgazdasági kapacitásokat – mutatott rá. Hozzáfűzte, Közép-Európa geopolitikai elhelyezkedése révén alkalmas arra, hogy a növekedés forrása legyen, és hozzájáruljon az egész kontinens stabilitásához, társadalmi és gazdasági jólétéhez.
Arra is kitért, hogy a fejlődésből senkit sem hagyhatnak ki, így azokat az országokat sem, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Németh Zsolt megjegyezte, Magyarország örömmel veszi át a legnagyobb és legrégebbi regionális szervezet elnökségét, és mindent megtesz azért, hogy megújítsa és intenzívebbé tegye a KEK munkáját.
Sikertörténet
Giorgio Rosso Cicogna főtitkár hangsúlyozta, hogy a KEK működése valódi sikertörténet, hiszen forrásaiból rengeteg program megvalósítását támogatták már. A szervezet egyedülállósága éppen abban rejlik, hogy konkrét célok, projektek megvalósítását segíti – közölte. A KEK erős szervezet, amely 18 európai országot fog össze, magyarázta. Hozzáfűzte, hasonló értékeket vall, mint az EU, és ugyanazt szeretné elérni, mint az EU 2020 versenyképességi stratégia: fenntartható növekedést.
A szervezet célja, hogy még hatékonyabbá tegye a tagjai közötti együttműködést. Magyarország már a kezdetektől tag, mindig is aktívan segítette a KEK munkáját, és remélhetőleg a magyar elnökség sikeres és eredményes lesz – mondta a főtitkár.
Grazyna Maria Bernatowicz lengyel külügyi helyettes államtitkár a visegrádi együttműködést képviselte az eseményen, mivel jelenleg országa tölti be a V4 elnöki posztját. Emlékeztetett arra: kezdetben az EU- és a NATO-csatlakozás volt a fő célja a térség országainak, a V4 is azért jött létre, hogy az együttműködésben részt vevő államok integrációját segítse. Később olyan hatékony együttműködéssé vált, amely más területeken is sikeres – idézte fel. Hozzátette, jelenleg az egyik legfontosabb feladata, hogy a tagjai közös álláspontot alakítsanak ki az EU következő többéves (2014–2020) költségvetési keretének megvitatásában.
Erősíteni kell a tagállamok együttműködését
Közép-európai év lesz 2013 a magyar külpolitikában, hiszen az ország egyidejűleg tölti be a KEK és a visegrádi csoport (V4) elnöki tisztét, amit arra szeretne felhasználni, hogy erősítse a tagállamok együttműködését, és ebben minden szomszédjára partnerként számít.
Hasonló célok
Németh Zsolt november végén a közép-európai évről beszélve azt mondta, hasonló célokat határoznak meg a két szervezetet illetően: erősíteni akarják a belső kapcsolatokat, együttműködést szeretnének kialakítani a társadalmi felzárkóztatásban, a közös érdekeket szeretnék képviselni az Európához kötődő vitákban, és arra törekednek, hogy a térség ismertebbé váljék a világban.
Martonyi János külügyminiszter december közepén arról beszélt: korábban nem lehetett előre látni, hogy a V4 az EU-n belül ilyen határozott, hatékony együttműködési forma lesz. Felidézte, annak idején sok volt a találgatás arról, hogy miért jött létre és mennyi ideig maradhat fenn a V4; arra, hogy ilyen nagy érdekérvényesítő erővel rendelkezik majd, nem lehetett számítani.
A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz–osztrák–magyar–jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik hozzá. A szervezet elnöki feladatait tavaly Ukrajna látta el.
A visegrádi együttműködés 1991-ben jött létre Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részvételével, majd 1993-ban Csehszlovákia szétválásával négytagúvá vált. A csoport elnökségét Lengyelországtól veszi át hazánk július 1-jével.
