A KEK élén 2013 elejétől, a V4-csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén pedig 2013 közepétől áll egy évig Magyarország. A Külügyminisztérium korábban közölte: a KEK elnökségi naptárában mintegy huszonöt rendezvény szerepel, ezek közül a második félévben rendezendők egyúttal a V4-hez is kötődnek. A hivatalos megnyitót, egyúttal a tagállamok nemzeti koordinátorainak idei első ülését kedden rendezték meg Budapesten. A nemzeti koordinátorok legközelebb áprilisban Londonban, majd júniusban Bécsben, októberben Triesztben, végül november végén, december elején ismét Budapesten üléseznek.
Az elnökség keretében februárban nemzetközi konferenciát szerveznek Közép-Európáról a Magyar Külügyi Intézetben, márciusban pedig a multikulturalizmusról tartanak workshopot a KEK-országokból érkező egyetemi hallgatóknak. Áprilisban miniszteri találkozót rendeznek a környezetbarát növekedésről és a vidékfejlesztésről. Ugyancsak áprilisban lesz egy workshop a válságkezelésről és a politikai reformokról a kelet-közép-európai régióval kapcsolatban, májusban pedig a turizmus kérdéseiről egyeztetnek a térség szakértői. Szeptemberben Közép-Európa növekedési lehetőségeiről lesz szó egy újabb miniszteri találkozón. Szintén szeptemberben üzleti fórumot szerveznek nagyvállalatok vezetőinek, hogy előmozdítsák az üzleti együttműködést a térségben.
Év végén Ausztria jön
Októberben a Rio+20 globális akciótervről és a víz témájában tervezett ENSZ-konferenciáról tanácskoznak a KEK-delegációk. Ősszel vitatják meg az egészségügyi ellátórendszerek modernizációjának lehetőségeit a térségben. Novemberben nemzetközi konferenciát rendeznek az első világháborúról, decemberben pedig a hatékony közigazgatásról tartanak workshopot. Az év végén Magyarország átadja a KEK-elnökséggel járó feladatokat Ausztriának.
A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz–osztrák–magyar–jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.
Együttműködés a társadalmi felzárkóztatásban
Németh Zsolt november végén a közép-európai évről beszélve azt mondta, hasonló célokat határoznak meg a két szervezetet illetően: erősíteni akarják a belső kapcsolatokat, együttműködést szeretnének kialakítani a társadalmi felzárkóztatásban, a közös érdekeket szeretnék képviselni az Európához kötődő vitákban, és arra törekednek, hogy a térség ismertebbé váljék a világban. Martonyi János külügyminiszter december közepén arról beszélt: korábban nem lehetett előre látni, hogy a V4 az EU-n belül ilyen határozott, hatékony együttműködési forma lesz. Felidézte, annak idején sok volt a találgatás arról, hogy miért jött létre és mennyi ideig maradhat fenn a V4; arra, hogy ilyen nagy érdekérvényesítő erővel rendelkezik majd, nem lehetett számítani.
