A románok közel fele ellenségnek tartja Magyarországot

A románok leginkább Magyarországot tekintik Romániával szemben ellenséges országnak – derült ki csütörtökön egy közvélemény-kutatásból.

A kolozsvári IRES közvélemény-kutató által az MTI bukaresti irodájához eljuttatott, márciusban készített felmérésből kiderül, hogy a románok 41 százaléka tartja Magyarországot ellenséges országnak, második helyen Oroszország áll, amelyről 27 százalék nyilatkozott hasonlóan. Magyarországnak ellenségként való megítélése főként a 65 év fölöttiek körében figyelhető meg,  legkevésbé a 18 és 35 év közötti fiatalokra jellemző ez a vélekedés. A románok nagy többsége Olaszországot és Spanyolországot tekinti baráti államnak. Az utóbbi tíz évben ebben a két országban telepedett le a legtöbb román állampolgár munkavállalás céljából.

A felmérésben részt vevők 57 százaléka véli úgy, hogy a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok jók, a romániai magyarok és a románok viszonyát pedig 64 százalék ítéli jónak vagy nagyon jónak. Történelmi régiókra lebontva a legtöbben az erdélyiek és a bánságiak közül ítélik jónak a román–magyar kapcsolatokat Romániában, legkevesebben Moldvában.

Arra a kérdésre, hogy az 1989 előtti időszakhoz képest milyen most a románok és a magyarok közötti viszony, 38 százalék mondta azt, hogy rosszabb, 32 százalék szerint jobb, 22 százalék szerint pedig ugyanolyan.

A felmérés szerint a román állampolgárok 51 százaléka soha nem volt Magyarországon, 49 százalékuk viszont legalább egyszer megfordult itt, legtöbbször szabadságon, rokonlátogatáson vagy vásárlás céljából. Magyarország 91 százalékukra jó vagy nagyon jó benyomást tett – derül ki a felmérésből.

A résztvevők többségének (52 százalék) jó vagy nagyon jó véleménye van a kedvezményes honosítás lehetőségéről, ugyanakkor 70 százalék nem ért egyet azzal, hogy magyar nemzetiségű megyei önkormányzati vezetők magyar állampolgárságot kértek, 56 százalékuk szerint ugyanis emiatt megváltozik a román államhoz való viszonyuk.

A megkérdezettek 73 százalékának jó vagy nagyon jó a véleménye a magyarokról, az erdélyiek körében a legpozitívabb a magyarságkép. Munkatársként, szomszédként, barátként és családtagként is magas (70 százalék fölötti) a magyarok elfogadottsága, magyar nemzetiségű politikai vezetőt 46 százalékuk fogadna el.

A román állampolgárok 50 százaléka kedvezőtlennek ítéli meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a román politikában betöltött szerepét. A megkérdezettek 48 százaléka tartja jónak, hogy a romániai magyarok megünneplik március 15-ét, 45 százalék viszont rossz dolognak tekinti.

A kutatás alanyainak többsége hallott a székely zászló kapcsán kialakult román–magyar vitáról, 68 százalék szerint azoknak volt igazuk, akik ellenezték a zászló kitűzését, 79 százalék pedig nem ért egyet azzal, hogy ilyen kérdésekbe Magyarország „beleavatkozzon”, 74 százalékuk szerint ez ronthatja a két ország kapcsolatait.

A felmérés 1267 személy megkérdezésével készült, hibahatára plusz/mínusz 2,8 százalék.

Vasárnap a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére nagyszabású demonstráció zajlott Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiájáért. A tüntetők – közfelkiáltással elfogadott, a bukaresti kormányhoz intézett – petíciójukban a székely jelképek üldözésének beszüntetését is követelték, és tiltakoztak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely Székelyföldet román többségű régiókba tagolná be.

Victor Ponta román miniszterelnök kedden újságírói kérdésre válaszolva reagálva azt mondta, nem ismeri a marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petíciót.

Traian Basescu államfő egy magyar többségű régió létrejöttével kapcsolatban úgy nyilvánult meg a napokban, „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát”. Az államfő szerint a két megyét dolgos és találékony emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, a nagybefektetők elkerülték a térséget.