Igen lassú a változás az azonos munkáért azonos fizetséget elv megvalósítása felé: ha az eddigi ütemben csökken a megkülönböztetés, akkor az izraeli nők 2078-ban számíthatnak a férfiakkal azonos bérre a Háárec napilap számításai szerint. A zsidó államban a lányok a jobb tanulók: tavaly 62 százalékuk tette le az érettségit, míg a fiúknak csak 51 százaléka ment át a vizsgán. Az első fokozatú diplomát szerzők 56 százaléka, a második fokozatot szerzők 59, a doktori fokozatot szerzőknek pedig 52 százaléka volt nő.
A vezető állásokban mégis háttérbe szorulnak: a minisztériumi dolgozók csaknem hatvan százaléka nő, de a fontos pozíciókig csak mintegy harminc százalékuk jut el, és országosan a komolyabb igazgatói állások 17 százalékát sikerült megszerezniük 2012-ben. Történtek előrelépések is: 2006-ban első alkalommal nőt neveztek ki a legfelsőbb bíróság élére, s 2011-ben először tábornoknőt is avattak Izraelben.
A Nők Nemzetközi Cionista Szervezetének (WIZO) adatai szerint Izraelben körülbelül kétszázezer nő panaszkodott családon belüli erőszakra tavaly, s a rendőrség több mint kilenc és fél ezer esetben indított nyomozást ezekben az ügyekben.
A hölgyek jobban betartják a törvényeket: tavaly az izraeli elítélteknek mindössze 8,3 százaléka volt nő. A személyi sérülésekkel járó autóbalesetek negyedéért feleltek, a halálos kimenetelű karambolok tíz százalékát okozták.
A januárban megválasztott új parlamentben a képviselők 24 százaléka nő, köztük első alkalommal van etióp származású hölgy, egy jogász–újságíró.
A nemek közötti egyenlőtlenség folyamatosan csökken, a nők átlagkeresete azonban még mindig alacsonyabb a férfiakénál. A női egyenjogúság kérdése először a francia forradalom idején vetődött fel. A nők munkához való jogát 1899 júliusában hirdették meg először, és a gyengébbik nem képviselői ekkor vehettek részt először nemzetközi és országos eseményekben.
A nemek közötti egyenlőtlenség folyamatosan csökken, a nők átlagkeresete azonban még mindig alacsonyabb a férfiakénál. A női egyenjogúság kérdése először a francia forradalom idején vetődött fel. A nők munkához való jogát 1899 júliusában hirdették meg először, és a gyengébbik nem képviselői ekkor vehettek részt először nemzetközi és országos eseményekben.
A szebbik nem jóval takarékosabb, mint az erősebbik – derül ki az Erste Bank Hungary Zrt. felméréséből. A vásárlási tranzakciók adatai alapján a nők elsősorban hipermarketekben és élelmiszerboltokban költenek, és kevesebb pénzt adnak ki szórakozásra, mint a férfiak.
