Az „arab tavasz” még ma is tart

Máig befejezetlen az „arab tavasz” folyamata, és várhatóan még hosszú évekig nem is ér véget, így a következményeit is nehéz előre látni.

A kilencvenes évekre javarészt nacionalista, a demokráciát elutasító és Izrael-ellenes rezsimek jöttek létre a térségben, és csaknem minden országban nőtt az iszlamisták befolyása – emlékeztetett. Hozzátette, úgy tűnik azonban, hogy ezeknek a régi hatalmaknak az ideje lejárt az arab világban, ennek oka az is, hogy fennállásuk alatt demokratikus deficit alakult ki.

Hangsúlyozta, egyfajta hatalmi válság alakult ki a térségben, hiszen Tunézia, Jemen, Egyiptom és Líbia vezetőjét is eltávolították a hatalomból, pedig már hosszú évek óta álltak országaik élén. A változások egyaránt érintettek köztársaságokat és királyságokat, Nyugat-barát országokat – például Egyiptomot és Tunéziát – és radikálisnak tartottakat, így Szíriát és Líbiát – mondta. Megjegyezte, bár látszik, hogy a monarchiák és azok az országok, ahol az olajból nagyobb bevétel származik, jobban ellenálltak a változást követelőknek, egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad.

A rendezvényen, amelyen a diplomáciai testület több tagja is részt vett, Michael Williams kifejtette: 2011-ben a különböző országokban hasonló célokért, nagyjából egy időben léptek fel az emberek, és további jellegzetesség a közösségi média széles körű használata a tüntetések szervezésében. Egyes esetekben, például Szíriában és Líbiában a nyugati országok a tüntetők oldalára álltak a fennálló rendszerrel szemben – idézte fel. Hozzátette: ahol sikeres volt a forradalom – így Egyiptomban –, ott új rend látszik megszilárdulni.

Arra is kitért, hogy 1989-től a kelet-közép-európai térségben is rendszerváltozás történt, de ezek nagyrészt békések voltak, kivéve Jugoszláviát. Viszont nagy segítséget jelentett, hogy európai intézmények, az EU, az Európa Tanács, illetve a NATO is támogatták a folyamatot, az arab térségben azonban sokkal visszafogottabbak – közölte.

A szíriai konfliktusról szólva azt mondta, elszigetelődött az ország, más arab állam sem nagyon támogatja az Aszad-rezsimet. Már több mint 70 ezer ember halt meg a polgárháborúban, de nem látszik jele annak, hogy a közeljövőben megoldódhatna a válság – mutatott rá. Úgy fogalmazott, Szíriában hatalomváltásra van szükség, de az ellenzék semmilyen szempontból nem áll közel a győzelemhez. Eddig nem sikerült megnyernie magának az ország kisebbségeit: a keresztényeket és a zsidókat, és ez nagyban csökkentheti az esélyeit – mondta.

A régió nem arab szereplőiről kijelentette: Törökországnak és Izraelnek ellentéteik ellenére mindenképpen közeledniük kell egymáshoz, ez mindkettejük szempontjából elkerülhetetlen.