Márciusban a világ egyik vezető gazdasági hatalmában sem tartottak parlamenti- vagy elnökválasztást, valamint Magyarország szomszédai közül csak Ausztria két tartományában volt voksolás. Csupán négy országban (Kenya, Mikronézia, Málta, Grönland) rendeztek parlamenti voksolást, míg Kenyában elnököt választottak. Svájcban, a Falkland-szigeteken és Zimbabwéban népszavazást tartottak. Az utóbbi voksoláson egy új alkotmányt fogadtak el, amelyet követően feloldották az ország elleni szankciókat.
A hónap elején a svájci népszavazás keltette föl viszonylag nagy médiaérdeklődést, mivel nagy arányban megszavazták a tőzsdéken jegyzett svájci cégek vezetőinek mértéktelen javadalmazását tiltó népi kezdeményezést. A választáson részt vevők csaknem 70 százaléka mondott igent a referendum alapjául szolgáló javaslatra. A nyugati újságok ezt követően arról írtak, hogy a svájci példa könnyen ragadós lehet Európa többi részén. Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint a népszavazásról országa is példát vehet.
Március 3-án az idei ausztriai parlamenti választás előjátékaként Karintiában és Alsó-Ausztriában tartottak tartományi választást. Az igazi meglepetés az előbbi tartományban született, mivel elvesztette eddigi első helyét a jobboldali Karintiai Szabadságpárt (FPK). A karintiaival egy időben tartományi választásokat tartottak Alsó-Ausztriában is, ahol az Osztrák Néppárt (ÖVP) megőrizte abszolút többségét, 51,4 százalékot ért el. A második legtöbb szavazatot, messze elmaradva az ÖVP-től, az SPÖ kapta (21,6 százalék). Természetesen messzemenő következtetést ezekből a voksolásokból nem lehet levonni, de annyi biztos, hogy nem lesz egyszerű a kormányalakítás nyugati szomszédunknál a parlamenti választást követően.
Kenyában március 4-én járulhattak az urnákhoz a szavazók és a 2007-es véres elnökválasztás fényében most sem számítottak nyugodt hetekre. Végül az emberiesség elleni bűnökkel gyanúsított Kenyatta nyerte meg csekély többséggel – a szavazatok 50,07 százalékával – a kenyai elnökválasztást, legfőbb riválisa, Raila Odinga azonban nem ismerte el a vereségét és a szavazatok újraszámolását követelte. Kenyatta győzelme kétségtelenül komoly hatással lehet a Nyugattal fenntartott kapcsolatokra. Az Egyesült Államok és több európai ország is arra figyelmeztette Nairobit, hogy következményei lesznek annak, ha ő nyeri meg a választást.
Máltán az előre hozott parlamenti választás kormányváltáshoz vezetett, mivel 15 év elteltével a baloldali Munkáspárt diadalmaskodott. Joseph Muscat, a Munkáspárt 39 éves vezetője a kampányban azt ígérte, hogy ha kormányra kerül, csökkenteni fogja a rezsiköltségeket, kiteljesíti a polgári szabadságjogokat, csökkenti a bürokráciát és a korrupciót. Grönlandon először választottak női miniszterelnököt a szociáldemokrata Aleqa Hammond személyében.
Elsöprő, 99,8 százalékos többséggel úgy döntöttek a Falkland-szigeteken tartott március 10-11-ei népszavazáson, hogy a terület továbbra is Nagy-Britanniához tartozzon. Az összes leadott szavazatból mindössze három szólt a brit fennhatóság megőrzése ellen. Argentína, amely magáénak követeli a területet, már előre törvénytelennek nyilvánította a referendumot. A dél-amerikai ország vezetése azt is jelezte, hogy az eredmény nem hoz változást a szigetekkel kapcsolatos politikájában.
Összességében a márciusi voksolások finoman szólva nem rengették meg a világot, azonban a svájci népszavazásnak még lehetnek komolyabb következményei. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kenyai események milyen irányt vesznek, de reméljük, hogy nem ismétlődnek meg a hat évvel ezelőtt történtek.
