A hírügynökségek által idézett forrás mindezt azzal indokolta, hogy dél-koreai információk szerint Észak-Korea az elmúlt két napban nem helyezte át közepes hatótávolságú rakétáinak mozgatható kilövőállásait. Ez – mint hozzáfűzte – azt valószínűsíti, hogy észak-koreai rakétakilövésre a közeli jövőben nem kerül sor.
A Dél-Koreában tartózkodó Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szombaton a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetbe látogatott. Rasmussen személyében első ízben kereste fel egy NATO-vezető a demilitarizált övezetet az atlanti szövetség fennállásának kezdete óta. Megfigyelők éppen ezért úgy vélekedtek, hogy a vizit mindenekelőtt szimbolikus jelentőségű volt, és azt célozta, hogy a NATO demonstrálja határozott kiállását Dél-Korea mellett.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség ezzel egy időben Szergej Lavrov orosz külügyminisztert idézte, aki állást foglalt az Észak-Korea atomprogramjával foglalkozó, hat ország képviselőiből álló nemzetközi tárgyalások felújítása mellett. Lavrov még pénteken este nyilatkozott erről Svájcban, hangsúlyozva: ha minden érintett ország kész a tárgyalásokra, Moszkva természetesen támogatja azokat.
A szóban forgó nemzetközi tárgyalások – amelyeken a két Korea, továbbá Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és Kína képviselői vettek részt – 2008 decemberében megszakadtak. A megbeszélések eredeti célja a Koreai-félsziget nukleáris fegyvermentesítése.
Nukleáris megtorlással fenyegette meg pénteken Észak-Korea Japánt arra az esetre, ha Tokió bármilyen módon beavatkozna egy esetleg kirobbanó konfliktusba a félszigeten. A kommunista államban közben atomminisztérium alakul.
Tokió és szövetségesei felkészültek egy esetleges észak-koreai rakétakilövésre. Martonyi János eközben Budapesten arról beszélt, Magyarország lélektani hadviselésnek tekinti a phenjani provokációsorozatot.
John Kerry amerikai külügyminiszter is sürgette az érintett feleket szombaton Pekingben, hogy folytassanak párbeszédet, javítsák kapcsolataikat, és a kölcsönös bizalom megteremtésével segítsék elő a nukleáris leszerelést, Északkelet-Ázsia tartós békéjét. Kerry, aki külügyminiszterként először jár Pekingben, szombaton találkozott a kínai államelnökkel, a kormányfővel és Vang Ji külügyminiszterrel. Az amerikai politikus a dél-koreai fővárosból érkezett Pekingbe, ahonnan vasárnap Tokióba utazik tovább.
Az amerikai külügyér korábban jelezte: Washington szerint Kína kulcsszereplője a koreai-félszigeti válság megoldásának, sok múlik azon, hogy mennyire képes érvényesíteni befolyását Phenjanra. A kínai külügyminiszter a koreai válságra utalva egyetértett azzal, hogy Kerry „kritikus” időszakban érkezett a kínai fővárosba.
A koreai-félszigeti helyzetről szólva Vang leszögezte, a kérdésben Kína álláspontja következetes. Bármi is történjék, Peking ragaszkodik a félsziget atommentesítéséhez, a békéhez, a tárgyalásos rendezéshez – hangoztatta.
Kerry tárgyalásai kapcsán a kínai média a kétoldalú kapcsolatokra is utalt, kiemelve: vezető diplomaták körében felvetődött a kínai–amerikai viszony fejlesztését szolgáló „ütemterv” szükségessége. Kerry maga is hangsúlyozta, hogy országa a kapcsolatoknak azt a modelljét keresi, amely a leghatékonyabb a problémák megoldására. Vang megismételte azt a kínai részről rendszeresen hangoztatott igényt, hogy Washington és Peking nézetkülönbségeit a „kölcsönös tisztelet” szellemében rendezzék.
