A tisztségviselő hozzátette, hogy az észak-koreai hadsereg többfajta rakéta elindítására képes. Kísérletet hajthat végre Scud típusú vagy közepes (1300 kilométer) hatótávolságú Rodong rakétával, valamint a keleti partvidékre a minap telepített Musudan típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával is. Kedden olyan értesülések láttak napvilágot, hogy Észak-Korea szerdán hajt végre újabb rakétakísérletet.
– Orosz rulett: az USA bajszát húzogatja Észak-Korea
– „Öngyilkosság lenne a fegyveres konfliktus kirobbantása”
– Észak-Korea olyan szintre lépett, amire még nem volt példa
– Arccal Ázsia felé
– Őrült hazárdjátékba kezdett Észak-Korea
A szöuli tisztségviselő nyilatkozatával egy időben Észak-Koreában arra készültek, hogy április 15-én megünnepeljék Kim Ir Szen államalapító születésnapját. Észak-Korea általában az ilyen évfordulókra időzíti a katonai erejét fitogtató kísérleteket. Phenjanban a város szépítésére összpontosítanak: katonák éjt nappallá téve dolgoznak az ünnephez szükséges kellékek összeszerelésén, a kertészek pedig virágokat és fákat ültetnek.
Egy Patriot PAC-3 légvédelmi rakétát telepített Tokió belvárosába kedd reggel a japán védelmi minisztérium az Észak-Korea esetleges ballisztikusrakéta-kilövése elleni védekezés jegyében. A keszongi övezet eközben szinte teljesen kiürült. Az elhárító rakétát a császári palota közelében helyezték el.
Kim Dzsong Un március 17-i, ám később nyilvánosságra került beszédében közölte, hogy Észak-Korea ellenségei háborúra készülnek, ami követelményeket támaszt a megbízható tüzérségi eszközök gyártása iránt. A sztálinista vezér március 26-án bejelentette, hogy rakéta- és tüzérségi alakulatait a legmagasabb fokozatú harckészültségbe helyezte.
Közben Észak-Koreát teszik felelőssé a több tízezer dél-koreai gépet megbénító márciusi kibertámadásért a szöuli illetékesek. Az előzetes vizsgálatok során megállapították, hogy a katonai felderítés áll a nagyszabású hackerakció mögött. Cson Kil Szu, a dél-koreai internetbiztonsági hivatal illetékese közölte szerdán, hogy a nyomozás során hasonlóságot találtak a március 20-i kibertámadás és az észak-koreai hadsereg kémszolgálatának korábbi kalózakciói között.
A támadás során használt 76 hackerkódban 18 olyan bitet találtak, amelyeket kizárólag észak-koreai online támadásokban használtak a korábbi években. A nyomozók szerint legalább hat észak-koreai gépről érték el a dél-koreai szervereket több mint ezer internetes cím (úgynevezett IP-cím) felhasználásával 40 országban. Cson szerint az észak-koreai kémszolgálat feltehetően legalább nyolc hónapig készült erre a támadásra, és rendkívül körültekintően tervezte meg az internetes kalózakciót. Márciusban 48 ezer dél-koreai számítógépet és szervert ért kibertámadás, nagyjából egyidejűleg összeomlottak a KBS, az MBC és az YTN tévéállomás, valamint a Nonghyup és két másik bank szerverei.
