Minden tavasszal, míg cseresznyefák virágzanak Washingtonban, az észak-koreai retorika eléri csúcspontját. Phenjan reakciója a dél-koreai-amerikai Foal Eagle hadgyakorlatra legalább annyira kiszámítható, mint az évszakok váltakozása. Az USA szerint nincs jele annak, hogy Észak-Korea aktívan készülne támadásra, például nem került sor az erők nagyarányú mozgósítására. Phenjan fenyegetései általában feltételes módban hangzanak el – ha fennállna a valós veszélye, annak hogy az USA-t támadás éri, arra bizonyosan lenne válasz vagy megelőző csapás. Washington ugyanakkor azért egyértelművé tette: komolyan veszi a fenyegetéseket. A feszültség rendszerint alábbhagy, amint véget érnek a gyakorlatok. Ugyanakkor mégiscsak van valós esélye egy olyan incidensnek, ami kiprovokálhat egy katonai konfrontációt.
Észak-Korea hosszú évek óta jelent igen bosszantó problémát az Egyesült Államoknak, és mostanáig az Obama-kormánynak sem sikerült megtörni az ördögi kört, megfékezni a kommunista ország nukleáris programját. Idén a Phenjanból érkező fenyegetésáradat még a szokásosnál is „bombasztikusabb”, több okból kifolyólag is. Észak-Koreának új, fiatal vezetője van, aki még mindig hatalmának megszilárdításával van elfoglalva. Eközben Dél-Korea nemrég választotta meg új elnökét, Pak Gun Hjét, aki egyben az ország első női vezetője. Nem kétséges, Kim Dzsong Un őt is teszteli.
Washington azonban a szokásos reakciókat ismételgeti: Észak-Korea intézkedései nem segítik elő az ország helyzetét és nemzetközi megítélését, és csak elszigetelik az ázsiai országot. Úgy tűnik, nincsenek kreatív ötletek a láthatáron. Ezt alátámasztandó a CNN csütörtökön arról számolt be egy amerikai hivatalos személyre hivatkozva, hogy az Obama-kormány az elmúlt hetekben egy előre megírt forgatókönyv szerint reagált az észak-koreai „retorikára és provokációkra”.
– Észak-Korea olyan szintre lépett, amire még nem volt példa
– Arccal Ázsia felé
– Őrült hazárdjátékba kezdett Észak-Korea
Clinton ideje alatt rendszeresen lefújták a hadgyakorlatot, hogy csökkentsék a feszültséget. Most azonban Washington egy kis erődemonstrációval reagált a folyamatos fenyegetésekre. Az elmúlt hetek fenyegetéscunamijára válaszolva Obama B-2 lopakodó bombázókat küldött a Koreai-félszigetre, hogy csökkentse a Dél-Koreára nehezedő nyomást. Mindazonáltal az USA és a nemzetközi közösségek összes eddigi próbálkozása, hogy kordában tartsák „az új” Phenjant – például szankciókkal – kudarcba fulladt, sőt még kiszámíthatatlanabb viselkedést eredményezett.