Már a tárgyalás előtt elkészült az ítélet

A jogi érvek helyett előre megírt politikai forgatókönyv alapján döntött az Európa Tanács monitoringbizottsága – nyilatkozta a bizottság néppárti tagja.

– Az Európa Tanács monitoringbizottságának tagjaként hogyan látja, valóban évekig meg kéne figyeltetni Magyarországot?
– Az utóbbi napokban a strasbourgi monitoringbizottságban egy valódi boszorkányüldözéshez asszisztáltunk, mert olyanok döntöttek az országról, akik nemcsak a nyelvét és gazdag történelmét nem ismerik, hanem nincs is szándékuk meghallgatni azokat a jogi és alkotmányos érveket, amelyek az alkotmány új módosításához vezetnek. Mélységes előítéletek nyertek bizonyosságot, sok munkatársunk érdemben nem is kívánta meghallgatni az érveket, inkább a pártkötődésekből fakadó feladatukat teljesítették. Olyan színházi előadásnak tűnt, amelyben néhány politikai erő, köztük a szocialisták, a baloldaliak és a liberálisok már előre eldöntötték: Magyarországot bármi áron megbüntetik! Ostoba és politikailag káros álláspont az Európa Tanács egészére nézve, mert nem érveken, hanem ideológiai előítéleteken alapszik.

– A bizottság tagjainak mindössze egynegyede szavazott a hazánk elleni eljárás megkezdéséről, de ez elegendőnek bizonyult a döntéshez. Azok, akik a megfigyelés mellett szavaztak, milyen alapon tették, hiszen nagy részük csak kevéssé tud angolul, nem jogász végzettségű?
– A monitoringbizottságban alig akad jogász, ezért a konzervatív frakció vezetője ésszerűen azt javasolta, hogy tegyék át a vitát a jogi ügyek bizottságához. A Magyarország elleni előítéletet megerősítette, hogy a javaslatot leszavazták, természetesen ok nélkül.

– Igaz, hogy az eljárás mellett döntő húsz fő csak felületesen vagy egyáltalán nem ismeri Magyarországot és a magyar viszonyokat?
– Azok a kollégák, akiket a magyarországi alkotmánymódosítás értékelésével bíztak meg, csak néhány alkalommal és nagyon rövid ideig tartózkodtak Magyarországon, éppen ezért a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová javaslatának sokkal mélyebbnek és átfogóbbnak kellett volna lennie. Az igennel szavazó tagok az előítéletek követését, vagyis a rövidebb utat választották, ami az Európa Tanács hitelessége szempontjából nagyon káros.

– A rövidebb út követése azt jelenti, hogy még arra sem volt idő, hogy a döntés előtt lefordítsák az alkotmánymódosító passzusokat?
– Valóban, nagyon bonyolult lehetett fordítás hiányában szavazni. Az alkotmánymódosításról szóló részekről nem állt rendelkezésre fordítás, még francia nyelven sem volt elérhető, csak angolul, valószínűleg ezért is kerülhetett sor rossz döntésre: a vita és az érvelés alapján Magyarországot vád alá kell helyezni.

– Az ellenünk elhangzott érvek ugyanúgy érvényesek lennének több más uniós ország esetében is. Ezt miért nem vették fontolóra?
– Nem tudom, hány képviselő ismerte azokat az érveket, melyekkel Magyarországot vádolták, a határozat erről szóló része éppen ezért nagyon gyenge. Annál is inkább, mert az elhangzott kritikákat az unió sok más országa ellen is fel lehetett volna hozni. Én magam is elmondtam ebben az ügyben, hogy a Magyarország elleni bírálatokkal ugyanúgy Olaszországot, Németországot és más államokat is lehetne illetni.

A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.

Szabó Anna

Politikai jellegűek a Magyarország elleni támadások – véli Axel Fischer. A német kereszténydemokrata a néppárt politikusa, aki részt vett Strasbourgban, az Európa Tanács Magyarországról szóló vitáján, azt mondta: a magyar alaptörvény megfelel az európai normáknak, sőt bizonyos pontjait más tagállamok is átvehetnék.

A baloldali politikusok által „áhított, megszavazott és erőltetett” monitoringeljárás nem Magyarország teljesítményéről, a magyar demokráciáról vagy a valóságról szól, hanem a magyar baloldal erkölcsi és politikai aljasságáról – közölte a döntés után Zsigó Róbert.

Jana Fischerová cseh konzervatív képviselő lemondott posztjáról, mivel nem tartotta elég megalapozottnak az ET parlamenti közgyűlése megbízásából, hazánkról készült jelentést. Meg vagyok róla győződve, hogy mérsékeltebb álláspontra kell helyezkednünk Magyarországgal kapcsolatban – írta indoklásában a tanács jelentéstevője.

A döntés súlyos, ugyanakkor viszont szánalmas és nevetséges, s nem feltétlenül ránk, hanem éppen az Európa Tanácsra nézve lesújtó – írta blogbejegyzésében Fricz Tamás politológus.

Az Orbán-kormány arra számít, hogy a tavasz végén, nyár elején újabb összehangolt uniós támadás indul hazánk ellen.