Orbán: Kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat

A miniszterelnök a Jediót Ahronót című izraeli napilapnak nyilatkozva elmondta: zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmussal szemben.

A miniszterelnök kifejtette, hogy „egyértelműen nem vagyunk antiszemiták. Kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat, ugyanakkor végiggondolni, vajon miért látják itt és ma az antiszemitizmust országunk jellemzői közt a Magyarországot kívülről megítélők”. Orbán szerint ez a történelem velejárója. „Nézzen körül Európában, elsősorban a keleti felén: Magyarország az egyetlen ország, melyben – a náci rémuralom ellenére is – eredeti, nagy zsidó közösség él. Ezért a magyarországi antiszemitizmus nem teoretikus kérdés, hanem személyes ügy” – mondta. Élnek azok a zsidó családok, akik túlélték a holokausztot és azok a magyarok is, akik kollaboráltak a nácikkal, s ez az együttélés több problémát vet fel, mint más országok esetében – tette hozzá.

A KDNP szerint a hiteles kereszténység jelenti a legbiztosabb védelmet a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. Harrach Péter frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatón a Zsidó Világkongresszus közelgő budapesti ülése kapcsán azt mondta: a magyar társadalom egyáltalán nem mondható rasszista vagy antiszemita szemléletűnek, a magyar emberek befogadóak nemcsak a zsidósággal, hanem más kisebbséggel szemben is. A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel mindent megtesz annak érdekében, hogy a rasszista jelenségeket visszaszorítsa Magyarországon – jelentette ki a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Idézte Varga László egykori kereszténydemokrata politikust, aki életének felét Amerikában töltötte, és aki azt mondta: nincs Magyarországon antiszemitizmus; lehet, hogy vannak antiszemita jelenségek, de Amerikában több van.

A jobbikos Gyöngyösi Márton a zsidók listázására vonatkozó kijelentésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy válaszolt, hogy a parlamentben van egy szélsőjobb párt, amely a szavazatok 17 százalékát kapta. Véleménye szerint a Jobbik képviselői időnként elfogadhatatlan dolgokat mondanak. „Ha személyesen jelen vagyok a parlamentben, amikor ilyen dolgok elhangzanak, én mindig egyértelműen kijelentem, hogy nem értünk egyet velük. A mi politikánk a zéró tolerancia politikája az antiszemitizmussal szemben” – fogalmazott.

A kormányfő elmondta, hogy bántja a Zsidó Világkongresszus vezetői részéről személyét ért kritika. Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével kapcsolatban azt állította, hogy bírálata „üzleti okokon alapul. Bírósági eljárás folyik a cége képviselői és a magyar kormány között. Amikor személyesen érintett vagy, akkor nem lehetsz objektív” – utalt a sukorói kaszinóépítés kudarcba fulladt tervére.

Az interjúban beszélt az antiszemita vádakkal szembeni érzelmi érintettségéről is. „Első alkalommal szíven ütött, második alkalommal fájt, harmadik alkalommal visszautasítottam. Kereszténységem véd meg engem ezektől. A vádak abban gyökereznek, hogy nemzeti politikus vagyok. Európa-párti, mindemellett magyar és kereszténydemokrata vagyok. Egy igazi keresztény nem képes támogatni semmit sem, ami az emberi szabadság és méltóság ellen való” – jelentette ki.

A Jobbik veszélyességére vonatkozó kérdésre egyértelmű igennel felelt. „Valós, növekvő veszély” – mondta. Szerinte ennek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. Létezik egy európai bűnbakkeresési hajlam, és ez mindig veszélyes – tette hozzá. „Nekünk Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk, és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben” – mondta.

A kormányfő megemlítette a fellépés eddigi lépéseit. „A szólás szabadsága nagyon fontos egy demokráciában, de amikor összetűzésbe kerül a szólás szabadsága az ember tiszteletével, azt a mostani kormány nem fogadhatja el.” Betiltották a Jobbik félkatonai szervezeteit, amelyek a baloldali liberális kormány idején működhettek; olyan törvényeket hoztak, amelyek szerint az ilyen szervezkedések bűncselekménynek minősülnek; világossá tették, hogy az uszítás és a holokauszttagadás bűncselekménynek számít – sorolta. „Ha valaki egy közösség tiszteletét sérti meg, egyaránt indítható ellene büntető- és polgári eljárás. Ilyen nem létezik Európa más országaiban, és erre büszkék vagyunk” – tette hozzá.

A Fidesz elnöke az interjúban egyértelműen kizárta egy esetleges jövendő együttműködést a Jobbikkal, és azt is, hogy külső támogatásukkal alakítson majd kisebbségi kormányt. „Nem vezettem és nem is fogok kisebbségi kormányt vezetni, ez nem jó a demokráciának” – indokolta.

Az antiszemitizmus a miniszterelnök szerint gyakran kisebbségi érzésből fakad. Sok emberből hiányzik az önbizalom, azt gondolják, hogy a zsidók erősebbek náluk, és ezért kárt okozhatnak bennük. „Nincs semmilyen szándékuk bántani bennünket – mondta. – Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is.”

A miniszterelnök kifejtette: létezik az újfajta antiszemitizmus Európában, amely mély Izrael-ellenes politika. Szerinte azonban nem szabad azt mondani, hogy mindenki, aki Izrael politikáját kritizálja, az antiszemita. „Világossá kell tenni, hogy ha az Izrael iránti kritika túllépi a racionalitás határait, az már antiszemitizmus. Azonban ha bármilyen logikus érvünk van Izrael bármely kormányának politikájával kapcsolatban, jogunk van elmondani” – húzta alá.

A miniszterelnök a magyar holokauszt közelgő hetvenedik évfordulójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy „a holokauszt zsidó és magyar áldozatai, akiket nem megfelelően védtünk meg, köztünk élnek, ezért nehéz szembenézni a múlttal, de nem zárkózhatunk el előle. Az elmúlt években többet tettünk e témában, mint bárki az előző évtizedekben.” Emlékeztette az olvasókat, hogy első kormányzása idején miniszterelnökként bevezette a holokauszt-emléknapot minden iskolában. Az Izrael és Magyarország közti kapcsolatokban a kormányfő különösen fontosnak tekinti a zsidó állam magyar közösségét. „Az én értelmezésem szerint ők a magyar nemzet részei” – hangsúlyozta.