Ez nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma

Az EP szakbizottságában szerdán elfogadták a hazánkat elítélő Tavares-jelentést. A benyújtott kétszáz módosító javaslat jó részét leszavazta a balliberális többség.

A fideszes EP-képviselőcsoport szerdai közleménye szerint az alapvető jogok magyarországi helyzetéről az Európai Parlament illetékes szakbizottságában szerdán elfogadott Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma, amely továbbra is elfogult és elfogadhatatlan, annak ellenére, hogy az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként sikerült több ponton is javítani a dokumentumon.

„A Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma. A dokumentum plenáris ülésen való elfogadásának sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nincs Magyarország számára – közölte a képviselőcsoport. A fideszesek mintegy kétszáz módosító indítványt nyújtottak be a jelentéshez. Ezeket azonban – mint megállapították – az állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó EP-bizottság (LIBE) baloldali többsége leszavazta. A további – nem magyar – néppárti módosító indítványok legnagyobb részét is leszavazták, néhány kérdésben azonban sikerült a szöveg egyes pontjait javítani. Az EU-alapszerződés hetedik cikkére való utalás továbbra is benne maradt a dokumentumban, „az arra vonatkozó rendelkezések azonban jelentősen gyengültek” – értékelték a fideszes EP-képviselők a hosszadalmas, bonyolult szavazássorozat végkimenetelét.

Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta szerdán az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares szerkesztett. A 60 tagú bizottságban 58 képviselő vett részt a szavazásban, 31-en támogatták a számos ponton módosított jelentéstervezetet, 19-en szavaztak ellene, és 8-an tartózkodtak. A testület a végszavazás előtt a tervezethez érkezett 551 módosító indítványról is szavazott. A néppárti képviselők, a többi között a magyar Fidesz–KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság. Rui Tavares ugyanakkor magyar újságíróknak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben kidolgozott több mint 40 közös, kompromisszumos módosító indítvány közül több a magyar kormány és a Fidesz észrevételeit is tartalmazza, és ezeket néppárti képviselők is támogatták.

A közlemény szerint a módosítások ellenére a Tavares-jelentés továbbra is elfogadhatatlan megállapításokat tartalmaz Magyarország számára.

„A dokumentum számtalan súlyos tárgyi tévedést, csúsztatást, megalapozatlan következtetést és a magyar kormánnyal szemben támasztott jogalap nélküli követelést tartalmaz. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament baloldali többsége, pártpolitikai okokból kvázi bíróságként diktátumokat támaszt a magyar országgyűlés számára. A néppárti frakció a fentebbi okokból szintén a Tavares-jelentés ellen foglalt állást” – áll a fideszesek közleményében.

„Napokon belül megszületik a végleges döntés a Magyarországgal szemben kilenc éve folytatott túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. Hamarosan pedig az Európai Bizottsággal az alaptörvény-módosítás kapcsán folyamatban lévő egyeztetések is lezárásra kerülnek. Ezek azok kérdések, amelyek Magyarország számára igazi jelentőséggel bírnak, szemben az EP baloldalának politikai kampányával” – vélekedtek közleményükben a fideszes EP-képviselők.

Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselői nyilatkozatban üdvözölték, hogy az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szerdán elfogadott Tavares-jelentés nem tartalmaz olyan kitételeket, amelyek a magyar állampolgárokat érintő szankciókat javasolnának. „A szocialista frakció kezdettől fogva elutasította az erre vonatkozó indítványokat. Mi, magyar szocialisták világossá tettük, hogy nem támogatunk semmilyen, a magyar lakosságot sújtó büntetőintézkedést” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Gurmai Zita és Herczog Edit.

Éles szóváltás zajlott le szerda délelőtt Brüsszelben Juan Fernando López Aguilar LIBE-elnök és Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő között a Magyarországot értékelő jelentésről. A spanyol szocialista párti elnök éppen megnyitotta volna a szavazási procedúrát, amikor Morvai szót kért. Egyfelől felvetette, hogy csak az éjjel kapták kézhez a szavazási jegyzőkönyvet, majd ahhoz még délelőtt, közvetlenül a szavazás előtt is csatoltak módosításokat. Emlékeztetett arra, hogy az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentés egyik pontja azt emeli ki, biztosítani kell a megfelelő időt a jogszabályalkotásra. Kérdezte, hogy az EP a maga tevékenységében miként kíván eleget tenni ennek a követelménynek. Másfelől a jobbikos képviselő – hivatkozva arra, hogy a jelentésben is bő teret kap a véleménynyilvánítás szabadságának fontossága – közölte, hogy él véleménynyilvánítási jogával. Ennek jegyében transzparenst bontott ki az ülésteremben, amelyre angolul az volt írva, hogy „EU-diktatúra?”. A LIBE-elnök erre felháborodottan reagált, és – leszögezve, hogy ez nem ügyrendi hozzászólás – megvonta Morvaitól a szót. López Aguilar és Morvai között éles és hangos szóváltás következett, amelynek során a LIBE-elnök fasisztának minősítette a jobbikos EP-képviselő megnyilvánulását. Morvai Krisztina ezt hangosan visszautasította. Az európai liberálisok Morvait az interneten fideszes EP-képviselőnek nevezték, ezt azonban sietve kikérte magának a Fidesz nevében Győri Enikő néppárti potentát.

Ami a szavazás során eldőlt: bekerült a dokumentumba, hogy az alaptörvény tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatban az alkotmánybíróság felszólította a jogalkotót, teremtsen tiszta jogi helyzetet, de a dokumentum szerint ez nem jelenti azt, hogy ezeket alaptörvénybe kellene foglalni. Újdonság a szövegben annak ismertetése is, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is.

A magyar hatóságok számára megfogalmazott ajánlások közé bekerült például az is, hogy családjogi, szociális, költségvetési kérdések kerüljenek ki a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.

Új elem az is, hogy a dokumentum elismeri, a demokráciához nem elengedhetetlen az alkotmánybíróság. Kiemeli viszont, hogy ahol létezik ilyen testület, ott kívánatos volna, hogy minden jogszabály esetében dönthessen arról, összhangban áll-e az alkotmánnyal.

Az ajánlások közé a bizottság szocialista elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar egyéni módosító indítványának elfogadásával az is bekerült, hogy a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.