Kérés: csak az USA-ba engedjék továbbutazni Snowdent

Snowden sajtóértesülések szerint hétfőn feltehetően Havanna érintésével próbál meg eljutni Ecuadorba.

Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerződéses külső munkatársa volt, aki az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtési programjaival kapcsolatban információkat szolgáltatott ki a sajtónak.

Az ügyben kiadott külügyi közlemény szerint az Egyesült Államok azt tanácsolja az érintett kormányoknak, hogy mivel Snowdent bűncselekmények vádjával körözik, csak abban az esetben engedélyezzék számára a továbbutazást, ha az az Egyesült Államokba való visszatérését célozza.

A férfi vasárnap Hongkongból – ahonnan Washington a kiadatását kérte – váratlanul Moszkvába érkezett. Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter vasárnap a Twitteren közölte, hogy a titkokat kiszivárogtató informatikus országa kormányától kért menedéket. Patricio Alberto Chávez Zavala, Ecuador moszkvai nagykövete vasárnap felkereste Snowdent a seremetyevói repülőtér szállodájában.

Patino külügyminiszter hétfőn megerősítette, hogy országában kért menedéket a titkos amerikai adatgyűjtés kiszivárogtatója, s leszögezte, hogy a kérelmet alaposan megfontolják. A vietnami fővárosban, Hanoiban tartózkodó miniszter ugyanakkor nem közölte, meddig tarthat a vizsgálat. Kijelentette: felelősséggel kívánnak dönteni, hiszen az ügy kapcsolatban áll a szabad véleménynyilvánítással és a lakosság biztonságával a világ bármely pontján.

Snowden sajtóértesülések szerint – mivel közvetlen repülőjárat nincs Moszkva és Quito között – hétfőn feltehetően Havanna érintésével próbál majd meg eljutni Ecuadorba. A dél-amerikai ország nagykövetségén talált egyébként menedéket több mint egy évvel ezelőtt Julian Assange, az amerikai titkos dokumentumok százezreit kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója.

Az amerikai kormány vasárnap közölte, hogy bevonta Snowden útlevelét, így egyelőre nem világos, hogy az informatikus milyen úti okmányokkal hagyta el Hongkongot és milyenekkel szándékozik továbbutazni. Vezetői utasítás esetén egy légitársaság vagy egy ország elvben eltekinthet attól, hogy egy utasnak nincs érvényes útlevele.

Edward Snowdent az Egyesült Államok kémkedéssel, kormányzati tulajdon eltulajdonításával, valamint azzal vádolta meg, hogy szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.

Az Amerikai Egyesült Államok vasárnap egy, a sajtónak név nélkül nyilatkozó igazságügy-minisztériumi illetékes révén „csalódottságának” adott hangot, amiért a hongkongi hatóságok a kérésére nem tartóztatták le Snowdent. Washington azóta állt kapcsolatban a különleges közigazgatású kínai terület vezetésével, hogy a tudomására jutott az informatikus szökése. A tisztségviselő szerint a hongkongiak péntekig nem emeltek kifogást az amerikai kérelemmel szemben, Washingtonban ezért tartják „aggasztónak” a Snowden elengedéséről szóló döntésüket.

Washington együttműködést vár Moszkvától, és arra kéri, „vizsgáljon meg minden rendelkezésére álló lehetőséget”, hogy kiadja a titkos amerikai adatgyűjtés kiszivárogtatóját. Caitlin Hayden, a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) szóvivője hétfőn felhívta Moszkva figyelmét arra, hogy a két ország hatóságai szorosan együttműködtek a bostoni maratonon történt robbantás után, és előtte is, s az Egyesült Államok számos veszélyes bűnözőt adott ki Oroszországnak. Hayden közölte továbbá, hogy Washington diplomáciai csatornákon keresztül határozottan tiltakozott Kínánál és Hongkongnál amiatt, hogy engedték távozni Snowdent, aki jelenleg Moszkvában tartózkodik.

Edward Snowden elengedésével Hongkong hatástalanította azt az időzített bombát, amely veszélyeztethette az amerikai–kínai kapcsolatokat, ám Washingtonban nem vették jó néven a döntést – derült ki a hongkongi South China Morning Post című lap hétfői összeállításából.

Csin Can-zsung, a kínai Népi Egyetem professzora úgy vélte, a kényszermegoldás, vagyis az, hogy Snowden elhagyta a kínai különleges közigazgatási övezetet, Peking számára ideális lépés volt. Szerinte a kínai vezetés nem szívesen vállalt volna nyílt és felesleges konfrontációt Washingtonnal, s ez a jövőre is igaz: az ázsiai ország „nem fog sót szórni Washington sebeibe”. Hozzátette Peking már így is profitált Snowden leleplezéséből, hiszen az Egyesült Államok tárgyalási pozíciója a kiberbiztonság témakörében jelentősen romlott.

Megnevezett és meg nem nevezett szakértők és informátorok a különböző lapoknak és hírügynökségeknek egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról: benne volt-e Peking keze abban, hogy a Washingtonból érkezett letartóztatási kérelem után még hagyták, hogy Snowden elhagyja a várost. Egyes vélemények szerint ez nem történhetett másként, mások pedig kizárólag Hongkongnak tulajdonítják a döntést.

A hongkongi kormányzat közleményében a maga részéről jogszerűnek nevezte, hogy nem akadályozta meg Snowden önkéntes távozását, s egyúttal arra is kitért, hogy írásban kérte az Egyesült Államok kormányát azoknak a vádaknak a tisztázására, amelyek szerint hongkongi számítógépes rendszerekbe törtek be amerikai kormányzati szervek.