Az NHK televízió jelentése szerint a kormánykoalíció legalább 74 helyet szerzett, amivel 133-ra növelte szenátorainak számát a 242 fős felsőházban. A választáson a mandátumok feléről, 121 hely sorsáról döntöttek a japán választók. Elemzők szerint a választási győzelem az Abe Sinzó kormányfő gazdaságpolitikája iránti bizalom jele, míg az LDP-t az alacsony, 51 százalékos választási részvétel is segítette. Az NHK exit pollja szerint a választók 72 százaléka pozitívan vélekedett a kormányfő „Abenomics” néven emlegetett gazdaságpolitikájáról.
Az eddig a legnagyobb felsőházi frakcióval rendelkező, 2009 és 2012 között kormányon lévő, de a decemberi alsóházi választásokon súlyos vereséget szenvedő balközép Japán Demokrata Párt mindössze 15 mandátumot szerzett. A populista Japán Restaurációs Párt is gyengén szerepelt, 7 képviselője jutott be a felsőházba.
Elemzők szerint az LDP győzelme véget vethet a 2006 óta tartó politikai instabilitásnak Japánban, amely időszakban évente váltották egymást a miniszterelnökök. A felsőházban a legutóbbi, 2010-es választások óta egyik párt sem volt többségben, a mandátumok több kisebb frakció között oszlottak meg a kamarában. A megosztottság lassította a törvényhozási folyamatot és jelentősen megnehezítette a kormányok dolgát.
Győzelmi beszédében Abe kijelentette, hogy az emberek a gazdasági reformok továbbvitele mellett tették le a voksukat. A kormányfő politikai stabilitást és az év elején megkezdett, radikális monetáris lazításból, fiskális élénkítésből és strukturális reformokból álló gazdaságpolitika folytatását ígérte, hogy kivezesse Japánt a másfél évtizede tartó deflációból és gazdasági stagnálásból.
Ugyanakkor elemzők szerint a választási győzelem ellenére továbbra is komoly kihívások állnak Abe előtt. Habár az év eleji gazdaságélénkítő csomagoknak és a jegybank áprilisi radikális enyhítési programjának köszönhetően a japán gazdaság kilátásai jelentősen javultak az utóbbi hat hónap folyamán, a június elején bejelentett strukturális reformok elmaradtak a várttól. Továbbra is fennáll a veszélye, hogy a gazdasági szerkezet átalakításában ellenérdekelt, de az LDP-ben nagy befolyással rendelkező érdekcsoportok – elsősorban a mezőgazdasági lobbi és egyes, a japán piacon kvázi monopóliumokkal rendelkező óriásvállalatok – megpróbálják kisiklatni, vagy legalábbis felvizezni a reformterveket.