A Der Spiegel német hetilap a hét végén egy 2010-es keltezésű dokumentum alapján arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató berendezéseket telepített a bizottság washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett pedig behatolt az EU belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Az idézett dokumentum kifejezetten „támadási célpontként” említi az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt sürgős tájékoztatást kért az ügyben az amerikai kormánytól.
„Ezek nyugtalanító hírek, ha igazak. Mindent tisztázni kell” – jelentette ki hétfőn Ahrenkilde Hansen, s világossá tette, hogy amint mindez kiderült, a bizottság megkérte az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy mind Brüsszelben, mind Washingtonban vegye fel a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal, hogy ellenőrizze az állítások valóságtartalmát. Az amerikaiak ellenőrzik, hogy pontosak-e a napvilágot látott információk, és erről amint lehet, értesítenek minket – tudatta Catherine Ashton, az EKSZ vezetője. Aggasztónak nevezte az ügyet, de ennél többet nem óhajtott hozzáfűzni, míg a részletek nem tisztázódnak. Ashton azóta személyesen az amerikai külügyminiszterrel, John Kerryvel is beszélt az ügyről – tudatta a bizottsági szóvivő, aki szerint az EU most az amerikai hatóságok válaszára vár.
Michael Mann, Catherine Ashton szóvivője arról is említést tett, hogy a megfigyelésre, adatgyűjtésre utaló dokumentumok 2007 és 2010 közöttiek, a bizottság washingtoni képviselete 2010 áprilisában, a New York-i delegáció pedig a tavalyi év folyamán új épületbe költözött. Az új épületek teljesen új biztonsági berendezésekkel rendelkeznek – mutatott rá Mann. Azt is elmondta, hogy az „érzékeny” helyiségeket rendszeresen átvizsgálják, és a kommunikációs eszközöket is rendszeresen biztonsági ellenőrzésnek vetik alá. Mann tudatta: a híradásokat követően soron kívüli vizsgálatot is elrendeltek. Arra a kérdésre, hogy észleltek-e korábban arra utaló jeleket, hogy az amerikaiak adatgyűjtést, hírszerző tevékenységet végezhetnek az uniós képviseleteken és intézményekben, Mann ennyit mondott: „ez új információ volt számunkra”.
Washington kész átadni minden kért információt európai szövetségeseinek az Európai Unió (EU) amerikai képviseletein történt állítólagos lehallgatásokkal kapcsolatban – jelentette ki hétfőn Barack Obama afrikai körútjának utolsó állomásán, a tanzániai fővárosban. Az amerikai elnök közölte, hogy előbb tanulmányozzák a lehallgatásokról szóló sajtóértesüléseket, és azt követően tájékoztatják a szövetségeseket. Obama anélkül, hogy elismerte volna az Egyesült Államok kémkedési tevékenységét, úgy fogalmazott, nem meglepő, hogy a kormányok „szaglásznak egymás után”.
„Az európai fővárosokban vannak emberek, akiket ha az még talán nem is érdekel, hogy mit ettem reggelire, az már minden bizonnyal igen, hogy miről fogok beszélni a vezetőikkel” – mondta Obama. Az amerikai elnök ugyanakkor az európai szövetségesekkel való szoros kapcsolatra utalva megjegyezte: ha meg akarja tudni, hogy mit gondol „(Angela) Merkel (német) kancellár”, akkor felhívja telefonon, és ugyanez a helyzet Francois Hollande francia elnökkel vagy David Cameron brit kormányfővel is.
„Minden titkosszolgálat, nemcsak a miénk, hanem minden európai és minden ázsiai titkosszolgálat, legyen az bárhol a világon, egy dolgot fog csinálni, próbálja jobban megérteni a világot és azt, hogy mi folyik a világ fővárosaiban olyan forrásokból, amelyek a New York Timesból vagy az NBC Newsból nem hozzáférhetők” – szögezte le az amerikai elnök. Hozzátette: ha ez nem így lenne, nem volna értelme a titkosszolgálatoknak.
A Datagate-botrány Olaszországra vonatkozó híreinek tisztázására szólította fel hétfőn az amerikai diplomáciát Emma Bonino olasz külügyminiszter. Közleményében azt hangsúlyozta, hogy az olasz diplomácia „azonnali” és „szükséges” felvilágosítást sürget az amerikai féltől a két ország közötti együttműködés és barátság jegyében. Ezzel egy időben a Zágrábból nyilatkozó Giorgio Napolitano államfő is „kényes kérdésnek” nevezte a Datagate-ügyet, hangsúlyozva, hogy Róma és személy szerint ő is kielégítő választ vár Washingtontól.
A Datagate-botrány olasz szálaira a The Guardian brit napilap derített fényt, azt állítva, hogy az USA által vezetett nemzetközi adatgyűjtésben Olaszország is együttműködött volna. A The Guardian online oldalán megjelent cikket később eltávolították. A német Der Spiegel által megszerzett titkos dokumentumok szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatta az EU tisztségviselőit, többek között Olaszország washingtoni és New York-i nagykövetségén is „poloskákat” helyeztek el. Az olasz parlamenti pártok az NSA-val való közreműködés tisztázására azonnali vizsgálat elindítását szorgalmazták a Copasir olasz nemzetbiztonsági bizottság bevonásával.
Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja szivárogtatta ki a sajtónak az ügynökség által végzett titkos adatmegfigyelés részleteit. A 30 éves férfit kémkedéssel, kormányzati tulajdon eltulajdonításával, valamint azzal vádolták meg az amerikai hatóságok, hogy szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.
A Hongkongban bujkáló Snowden június 23-án érkezett Moszkvába egy ecuadori menlevéllel, s állítólag azóta is a Seremetyjevo-2 repülőtér tranzitvárójában tartózkodik. A menlevelet időközben érvénytelenítették az ecuadori hatóságok, amerikai útlevelét pedig még a moszkvai utazás előtt bevonták az illetékes hatóságok. Érvényes úti okmányok és vízum hiányában Snowden nem léphet be Oroszország területére, és repülőjegyet sem vehet, így nem tud továbbutazni.
Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!
A Rosszija 24 tévéadón Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára bejelentette: Vlagyimir Putyin és Barack Obama megállapodott arról, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) együttműködik „az Edward Snowden körül kialakult helyzet rendezésében”. Patrusev hozzáfűzte, hogy Alekszandr Bortnyikov, az FSZB és Robert Mueller, az FBI vezetője fogja megkeresni az utat e kérdés megoldásához.
Ahhoz, hogy Edward Snowden Moszkvában maradhasson, fel kell hagynia azzal, hogy kárt okoz amerikai partnereink érdekeinek – jelentette ki az orosz államfő hétfőn a gázexportáló országok moszkvai csúcstalálkozóját követően. Az orosz elnök hozzátette, hogy nem orosz ügynök az amerikai titkosszolgálatok Moszkvában, a Seremetyjevo nemzetközi repülőtéren rekedt volt alkalmazottja. Az orosz államfőnek arról sincs tudomása, hogy Edward Snowden a gázexportáló országok valamelyikének képviselőjével elutazna Moszkvából. A csúcstalálkozón részt vett és kedden Vlagyimir Putyinnal tárgyal Nicolás Maduro venezuelai elnök is, aki a múlt szerdán kijelentette, hogy országa „csaknem bizonyosan” megadná a politikai menedékjogot a Washington által kémkedéssel vádolt amerikai informatikusnak, ha kérné.
Politikai menedékjogot kért Oroszországtól az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyelésének részleteit kiszivárogtató Edward Snowden – mondta el egy orosz bevándorlásügyi illetékes hétfőn. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottjának kérelmét a WikiLeaks egyik, Snowdennel utazó aktivistája nyújtotta be a moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitrészlegében található orosz konzulátuson vasárnap este.
Közben a Los Angeles Times arról számolt be: Snowden hétfőn orosz külügyi tisztségviselőkkel találkozott Moszkvában, akiknek 15 országhoz szóló politikai menedékjog-kérelmet adott át. „Ez kétségbeesett lépés volt a részéről, miután Ecuador elutasította, hogy politikai menedéket biztosítson a számára” – mondta az amerikai lapnak a neve elhallgatását kérő orosz illetékes. Az orosz diplomata a The Los Angeles Timesnak nem nevezte meg a Snowden által kiválasztott 15 országot, de az orosz bevándorlásügyi hivatal a nap folyamán közölte, hogy az amerikai informatikus Moszkvához fordult menedékért.
Hivatalába kérette hétfőn Didier Reynders belga külügyminiszter Howard Gutmant, az Egyesült Államok belgiumi nagykövetét – tudatta a tárcavezető a Twitteren. Reynders azért kérette be Gutmant, mert magyarázatot vár a hétvégén napvilágot látott információkkal kapcsolatban, miszerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) hírszerző tevékenységet, megfigyelést, titkos adatgyűjtést végzett, kémkedett az uniós intézmények amerikai képviseletein és azok brüsszeli központjaiban is. Közben Bécsben is bekérették a külügyminisztériumba az amerikai nagykövetet az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyelő tevékenységéről szóló értesülések miatt.
