A Facebookon megjelent állásfoglalásban a hadsereg vezetői hangsúlyozták, hogy a fegyveres erők és a biztonsági szervek biztosítani kívánják a nemzeti megbékélést, a konstruktív igazságszolgáltatást. Felszólították az egyiptomiakat, hogy a vég nélküli bosszú elkerülése érdekében kerüljék a Muzulmán Testvériség irodái elleni támadásokat. A közlemény a tüntetési, illetve gyülekezési jog biztosítása mellett foglalt állást, de figyelmeztetett arra is, hogy kerülni kell az említett joggal való „visszaélést”.
„A békés tiltakozás, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt olyan jog, amely valamennyi egyiptomit megillet” – hangoztatták a katonai vezetők, akik ezt a „dicsőséges forradalom” egyik legfontosabb vívmányának nevezték. Ugyanakkor hozzáfűzték: az említett jogok indok nélküli, túlzó alkalmazása negatív következményekkel járhat. A közlemény ennek kapcsán az utak blokádjára, a hivatalos intézmények és a közszolgáltatások akadályozására utalt. Ezek a nyilatkozat szerint fenyegetést jelentenek a szociális békére, a nemzeti érdekekre, és károkat okoznak az ország biztonságának, illetve a gazdaságnak. A hadsereg azt ígérte, hogy kerülni fog mindenfajta önkényes intézkedést valamennyi politikai csoporttal szemben, továbbá biztosítani fogja a tüntetéshez való jogot mindaddig, amíg nem fenyegetik a nemzetbiztonságot.
Az Egyesült Államok csütörtökön nyomatékosan kérte az egyiptomi hatóságoktól, hogy hagyjanak fel Mohamed Murszi és az elmozdított elnök híveinek „önkényes fogva tartásával” – jelentette ki csütörtökön egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő. Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának tagjai egyiptomi és térségbeli partnereiknek egyúttal hangsúlyozták a demokratikusan megválasztott polgári kormányzáshoz való „gyors és felelős” visszatérés fontosságát. Az egyiptomi külügyminiszter, Mohamed Kamel Amr csütörtök este telefonon arról igyekezett biztosítani amerikai kollégáját, John Kerryt, hogy országában nem katonai puccs történt.
Az egyiptomi események meghatározásának kiemelkedő jelentősége van annak fényében, hogy egy megválasztott államfő katonai eszközökkel való megdöntése általában gazdasági szankciókat vonna maga után. Ez az Egyesült Államok számára lehetetlenné tenné az egyiptomi hadseregnek ígért, másfél milliárd dolláros katonai segély folyósítását.
Kairói bejelentés szerint Mohamed Kamel Amr külön is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Egyiptom stratégiai partnere. Reményét fejezte ki, hogy Washington helyesen értelmezi a helyzetet. „Ami történt, semmi esetre sem nevezhető államcsínynek” – hangoztatta a miniszter, s az eseményeket a népakarat megnyilvánulásának minősítette. A hivatásos diplomata Kamel Amr még közvetlenül Mohamed Murszi megbuktatása előtt benyújtotta lemondását, a katonai hatóságok döntése alapján megbízott külügyminiszterként azonban egyelőre ellátja hivatalát a tervezett szakértői kormány megalakulásáig.
Feltehetőleg iszlamista fegyveresek akna-, illetve rakétagránátokkal és gépfegyverekkel megtámadtak a Sínai-félszigeten egy repülőteret és három katonai ellenőrzőpontot péntek hajnalban. Az egy időben végrehajtott támadásokban meghalt egy egyiptomi katona, két másik pedig megsebesült – közölték biztonsági források.
A kairói televízió jelentése szerint a támadók aknagránátokat lőttek ki az el-Arís városban lévő repülőtérre és az ellenőrző pontokra, amelyek közül egy a Gázai-övezettel közös határon lévő Rafah városban van, a többi pedig kisebb településeken. Megfigyelők a támadást összefüggésbe hozták az iszlamista elnök megbuktatásával.
