Karadzicnak ezért is felelnie kell

Hibázott az első fokon eljáró hágai törvényszék, amikor ejtette az egyik népirtás vádját Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök ellen.

Az 1992 márciusa és decembere között elkövetett népirtáson kívül Radovan Karadzicnak a 1995 júliusában végrehajtott srebrenicai vérengzésért, népirtásért is felelnie kell, ahol az irányítása alatt álló szerb erők a vádirat szerint több mint 7000, a valóságban valószínűleg jóval több mint 8000 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg. Emellett Radovan Karadzicot további kilenc vádpontban üldözéssel, gyilkossággal, embertelen, kényszerített kitelepítésekkel, a lakosság terrorizálásával és túszejtéssel is vádolják.

Eltemették csütörtökön az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatai közül 409-nek a földi maradványit a város melletti potocari emlékhelyen. Gyászoló hozzátartozók ezrei, politikusok és külföldi diplomaták vettek részt a temetésen. A 409 áldozat – köztük 44 tinédzser korú fiú és egy újszülött kislány – maradványait 70 különböző, jeltelen tömegsírban találták meg és tavaly azonosították DNS-tesztekkel.

A mészárlás 18. évfordulójára időzített temetés után a potocari emlékhelyen a srebrenicai vérengzés immár 6066 áldozata nyugszik.

Hivatalosan 8372 áldozat neve ismert, közülük többek földi maradványait máig nem találták meg. Számos esetben csak végtagokat találtak a tömegsírokban, és az azonosítást ezek alapján végezték el.

Valentin Inzko a megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy az áldozatok emlékét ápolni kell. „Ha megfeledkezünk az ártatlanul megöltekről, az olyan lenne, mintha másodszor is meggyilkolnánk őket” – mondta a nemzetközi közösség boszniai főképviselője.

A délszláv háborúkban elkövetett bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék egy bosznia-hercegovinai ügyben hozott ítélet alapján 2008-ban népirtásnak minősítette a történteket, és több egykori boszniai szerb katonatisztet is elítélt a mészárlásban játszott szerepéért. Szerbia azonban tagadta, hogy felelőssége lenne az ott történtekben.

Tomislav Nikolić szerb elnök korábban azt mondta egy televíziós interjúban, hogy „térden állva” kér bocsánatot a boszniai Srebrenicában 1995 júliusában elkövetett bűnökért, ugyanakkor újfent tagadta, hogy népirtás történt volna.

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek. A mészárlást kimondottan azzal a céllal hajtották végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.

Első ízben ítélt meg kártérítést egy belgrádi bíróság egy bosnyák férfinak, akit a háború idején tartottak fogva Szerbiában – írta január 15-én a boszniai sajtó. A boszniai hadifoglyokat tömörítő szövetség szerint az ítélet rendkívüli fontossággal bír, mert egy szerbiai bíróság első ízben ismerte el a bosnyákok számára létesített szerbiai fogolytáborok létét, s ezzel együtt megerősítette Szerbia részvételét a Bosznia elleni agresszióban.

Srebrenica és Zepa eleste után, 1995-ben a bosnyákok tömegesen keltek át a Drinán Szerbia területére. A szerb hatóságok két fogolytáborba szállították őket. Összesen 801 bosnyákot, köztük kiskorúakat tartottak ott fogva a háborút lezáró daytoni egyezmény után is.