Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bűnösnek ítélte a katonát a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplező portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól. A bíró szerint Manning 154 év börtönre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bűnösnek találták. Büntetését szerdán kezdik ismertetni.
A Washingtontól nem messze fekvő Fort Meade laktanyájában lefolytatott per 2012. február 23-án kezdődött. Manning 2009-2010-ben adta át az információkat a WikiLeaksnek, amely 2010. áprilisában kezdte el a kiszivárogtatást. A hírszerzési elemzéssel foglalkozó közlegényt már 2010 májusában letartóztatták Irakban.
Az már júniusban, a hadbírósági tárgyalássorozat elején kiderült, hogy a férfi nem sokkal Irakba vezénylése után elkezdett módszeresen és tudatosan letölteni titkos információkat a kormányzati számítógépekről, noha tudta, hogy ezzel amerikaiak életét teheti kockára.
Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak – hiszen kiképezték rá –, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyűjtésére merényleteik előkészítéséhez. Az ügyész, Joe Morrow százados kijelentette, hogy Manning automatizált anyaggyűjtéssel óránként ezer külügyminisztériumi sürgönyt volt képes megszerezni kormányzati komputerekből. Szerinte Manninget az önteltség vezérelte. „Ez az ügy egy olyan katonáról szól, aki módszeresen több százezer dokumentumot szerzett meg titkos adatbázisokból, s az internetre ömlesztette és az ellenség kezére adta őket” – állította Morrow.
Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot. Ő maga azt állította, hogy direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak. Manning beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása.
Manninget azzal vádolták meg, hogy több százezer titkos katonai és diplomáciai dokumentumot, köztük számos videót adott át az iraki és az afganisztáni háborúról a WikiLeaks internetes tényfeltáró portálnak. Elemzők szerint ezzel az amerikai történelem legnagyobb kiszivárogtatását hajtotta végre. A katona – tíz vádpontban – elismerte tettét. Azt mondta, vitát akart kirobbantani az ország háborús szerepvállalásáról, és be szerette volna mutatni a háború hatalmas pusztítását.
A WikiLeaks vezetője, Julian Assange az ítélethez azt a megjegyzést fűzte a Twitteren, hogy „ez egy új, súlyos precedens” a sajtó információkkal való ellátására nézve, és „veszélyes szélsőségre utal az Obama-kormányzat részéről a nemzetbiztonság terén”. Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint az ellenséggel való összejátszás vádja „a törvény hatályának túlzott kiterjesztése, mert nem volt bizonyíték arra, hogy Manning szándékosan kárt akart okozni az Egyesült Államoknak” a kiszivárogtatással.
Az USA-ban nagy port kavart Edward Snowden, az amerikai titkos adatgyűjtési botrány főszereplőjének ügye is. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség korábbi munkatársát hazájában kémkedéssel és hazaárulással vádolták meg. Snowden több tucat országban kért menedékjogot, de elutasították. Most az oroszoknál van, akik nem akarják kiadni őt Amerikának, bár semmi érdemleges információt nem kaptak a kiszivárogtatótól. Az Edward Snowden által leleplezett Prism program csak a jéghegy csúcsa az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség adatgyűjtési tevékenységében. Például Angela Merkel német kancellár mobiladatai is ott lehetnek az NSA-nél. Olvassa el cikkünket!
