Thomas Drake, aki az NSA vezetésében dolgozott, a Sternnek azt mondta, hogy akár Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának adatai is kiköthetnek az NSA szerverein. Merkelnek érdemes volna érdeklődnie a Ragtime fedőnevű program iránt, amelyet egyebek között a kormányzati kommunikáció kifürkészésére fejlesztettek ki – mondta a szakember.
William Binney ugyancsak vezető beosztásban dolgozott az NSA-nél. A The New York Times korábbi beszámolója szerint több mint 30 év után, 2001 októberében távozott, mert nem értett egyet a szeptember 11-i terrortámadások után indított titkos adatgyűjtési projektekkel. A szakember szerint az ügynökség 40-50 ezer milliárd telefonbeszélgetés és e-mail adataival rendelkezik. Az Utah állambeli Bluffdale-ben épülő új adatközpontjának kapacitása legkevesebb 100 év teljes globális digitális kommunikációjának tárolására alkalmas.
Elhagyhatja a moszvai Seremetyjevo-repülőteret az adatgyűjtési botrány főszereplője. Egyelőre azonban a tranzitváróban marad, mert még nem kapott választ a bevándorlási hatóságtól – közölte az informatikust segítő ügyvéd. Anatolij Kucserena szerda délután találkozott Snowdennel, de egyedül jött ki a tranzitzónából. Azt mondta, a volt NSA-alkalmazott – akinek az ügyét tanulmányozza az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat – „bürokratikus akadályok miatt” nem kapta még meg az engedélyt, hogy orosz területre lépjen.
„Ez a helyzet példa nélkül áll, korábban soha nem volt hasonló ügy és kérelem” – magyarázta Kucserena. Az ügyvéd azt is közölte a sajtóval, hogy megvette Snowdennek Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényét. „Gondoltam, öröme lelik majd benne, ha olvas Raszkolnyikovról” – fogalmazott.
Kucserena azt is elárulta, hogy „ma vettem neki néhány inget és nadrágot, hogy legalább ruhát cserélhessen. A körülményei olyanok, hogy nem tud mosatni, és nincs lehetősége vasalni sem.” Snowden közölte vele, hogy noha nem gazdag ember, még van pénze arra, hogy Seremetyjevón legyen, és megköszönte a pénzügyi segítséget, amelyet sok orosztól kapott.
Binney egyebek mellett az NSA és a német külföldi hírszerzés (BND) közötti technikai együttműködés összehangolásáért volt felelős. A Sternnek elmondta: a német titkosszolgálat az NSA egyik legfontosabb partnere. A kémszoftverek fejlesztésében már a kilencvenes évek elején együtt dolgoztak amerikai és német szakemberek, és az NSA 1999-ben átadta a Thin Thread nevű program forráskódját a BND-nek.
A Thin Treadet a digitális adatforgalom globális megfigyelése céljából fejlesztették. Ez a program az alapja egy sor további adatgyűjtő projektnek, köztük a 2001-es terrortámadások hatására beindított Stellar Windnek, amely legkevesebb 50 különböző kémszoftver, köztük a Prism által kifürkészett adatokat rendszerezte. A Stellar Wind 2009-ig vagy 2011-ig működhetett, jelenleg pedig valószínűleg más fedőnéven fut tovább – mondta William Binney.
Az NSA „mindig mindent tudni akar”, és akkora hatalomra tett szert, hogy már a demokratikus államberendezkedést fenyegeti – emelte ki az amerikai szakember a Stern online kiadásában megjelent beszámoló szerint.
A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjairól. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
Napokon belül újabb leleplező cikkek jelenhetnek meg Edward Snowdentől származó információk alapján – mondta az a brit újságíró, aki júniusban a The Guardian című lapban elsőként közölte Snowden nemzetközi botrányt kiváltó kiszivárogtatásait.
Edward Snowdennek mindeddig nemigen sikerült érdemi politikai vitát indítani a hírszerzési eljárásról, ami egyébként a fiatal informatikus eredeti szándéka lett volna. Ehelyett egészen más politikai jelenség előtt nyitott utat: olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a tíz évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa – írta korábban a Financial Times.
