Snowden szabadulhat

Elhagyhatja a moszkvai Seremetyjevo-repülőteret az adatgyűjtési botrány főszereplője. Azt tervezi, hogy Oroszországban telepszik le, és munkát keres.

A javaslat szerint a digitális kommunikációra vonatkozó kiegészítéssel kell ellátni az 1976-ban életbe lépett ENSZ-egyezmény 17. cikkét, amely arról szól, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, és mindenkinek joga van a törvény védelmére az ilyen beavatkozás vagy támadás ellen. A kiegészítéshez össze kell hívni az ENSZ-egyezményhez csatlakozott országok – összesen 167 állam – konferenciáját. Ezt bármely ország indítványozhatja, de a kezdeményezéshez meg kell szerezni az egyezményben részes államok legkevesebb egyharmadának – vagyis 56 ország – támogatását. A német kormány elsőként az uniós partnerekhez fordult, remélve hogy a huszonnyolcak mind felsorakoznak a javaslat mögé, ami kellő erőt biztosít a szükséges további támogatás megszerzéséhez.

Magyarország, Dánia és Hollandia már jelezte is, hogy csatlakozik a német kezdeményezéshez – írta a Die Welt kormányzati forrásokra hivatkozva. Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke támogatja a liberális koalíciós társ, az FDP által delegált miniszterek – Guido Westerwelle és Sabine Leutheusser-Schnarrenberger – kezdeményezését. Németországban a náci Gestapo és a keletnémet kommunista államvédelmi hatóság, a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában, különösen azután, hogy kiderült, az amerikai ügynökség az uniós tagállamok közül a németországi digitális kommunikációt figyeli meg a legalaposabban, és a német szervek szorosan együttműködnek az NSA-jel.

A hivatalos álláspont szerint a német kormányzat csak Edward Snowden júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.

Az NSA botránya azonban egyelőre nem kezdte ki a kormány – és Merkel – hitelességét, és nem módosított számottevően a szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán. Egy szerdán megjelent fölmérés szerint egyedül a Német Kalózpárt profitált az ügyből, de támogatottsága még így is csak 4 százalék, vagyis az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt van. Az utóbbi hetek felmérései alapján CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, az FDP támogatottsága 5 százalék körül mozog, a legnagyobb ellenzéki erőre, a szociáldemokrata pártra (SPD) pedig nagyjából a választók negyede szavazna, ami nem jelent eltérést az utóbbi másfél-két év trendjétől.

A bolíviai elnök elfogadta szerdán négy európai állam bocsánatkérését, amiért akadályozták a hazatérését Moszkvából a Snowden-üggyel kapcsolatban, és közölte, hogy most már visszaküldi állomáshelyükre a tiltakozás jeléül hazahívott bolíviai nagyköveteket. A július elején Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország megtagadta a bolíviai elnöki géptől az átrepülési engedélyt, ezért Evo Moralesek és kíséretének Bécs repterén kellett rostokolnia fél napig. Az érintett országok azért tették ezt, mert arra gyanakodtak, hogy a gép fedélzetén próbál továbbutazni Moszkvából Edward Snowden, a CIA egykori szerződéses alkalmazottja, aki leleplező dokumentumokat hozott nyilvánosságra az amerikai hírszerző szolgálatok globális elektronikus adatgyűjtéséről.

A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén azt írta, hogy az NSA egykori külsős munkatársa által kiszivárogtatott dokumentumok alapján „aligha tartható” a német kormányzati álláspont, miszerint a kormány és a titkosszolgálatok nem tudták pontosan, mivel foglalkozik az NSA, és csak a sajtóból értesültek a titkos adatgyűjtő programokról.

Napokon belül újabb leleplező cikkek jelenhetnek meg Edward Snowdentől származó információk alapján – mondta az a brit újságíró, aki júniusban a The Guardian című lapban elsőként közölte Snowden nemzetközi botrányt kiváltó kiszivárogtatásait.

Edward Snowdennek mindeddig nemigen sikerült érdemi politikai vitát indítani a hírszerzési eljárásról, ami egyébként a fiatal informatikus eredeti szándéka lett volna. Ehelyett egészen más politikai jelenség előtt nyitott utat: olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a tíz évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa – írta korábban a Financial Times.