A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint elhagyhatja a moszkvai Seremetyjevo repülőteret Edward Snowden, az amerikai titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója, az illetékes orosz hatóság, a Szövetségi Migrációs Szolgálat ugyanis kiadta az ehhez szükséges igazolást. Snowden orosz ügyvédje, Anatolij Kucserena útban van a repülőtér felé, hogy átadja Snowdennak a szóban forgó okmányt. Az Egyesült Államok titkos adatgyűjtésének kiszivárogtatója állítólag már összecsomagolta személyes dolgait, és órákon belül elhagyja a repülőteret, de előtte még új ruhát is kap.
Az ügyvéd szerint Snowden azt tervezi, hogy Oroszországban telepszik le, és munkát keres. Ha az orosz bevándorlási hivatal elutasítja menedékkérelmét, az amerikai kész bíróságon megtámadni a döntést – tette hozzá. Vlagyimir Putyin elnök korábban azt mondta, hogy az informatikus csak akkor kaphat menedéket Oroszországban, ha felhagy az Egyesült Államoknak kárt okozó tevékenységgel, azaz a kiszivárogtatással.
Az állandó menedék megadása súlyosan megterhelné az orosz–amerikai kapcsolatokat, amelyek már több vitás kérdés miatt is feszültek. Ilyen az orosz ellenzéki csoportokra gyakorolt nyomás, illetve az, hogy Moszkva megakadályozza a szíriai rendszer elleni szankciók elfogadását az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Snowden egy hónapja, Hongkongból érkezett a repülőtérre, és azóta a moszkvai repülőtér tranzitzónájában élt.
A német kormány szerint ki kell egészíteni a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, hogy biztosítható legyen a magánszféra védelme a digitális forradalom hatására megváltozott környezetben – írta szerdán a Die Welt című német lap. A német külügyminiszter és az igazságügyi miniszter levélben terjesztette a javaslatot az európai uniós minisztertársak elé. Kiemelték, hogy az emberi jogokra vonatkozó szabályozás az internet előtti korszakból származik. Az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenysége körül kirobbant botrányra utalva hangsúlyozták, hogy az adatvédelem ügyében kibontakozott diskurzus lehetőséget ad a magánszféra védelméről szóló szabályok korszerűsítésére.
A javaslat szerint a digitális kommunikációra vonatkozó kiegészítéssel kell ellátni az 1976-ban életbe lépett ENSZ-egyezmény 17. cikkét, amely arról szól, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, és mindenkinek joga van a törvény védelmére az ilyen beavatkozás vagy támadás ellen. A kiegészítéshez össze kell hívni az ENSZ-egyezményhez csatlakozott országok – összesen 167 állam – konferenciáját. Ezt bármely ország indítványozhatja, de a kezdeményezéshez meg kell szerezni az egyezményben részes államok legkevesebb egyharmadának – vagyis 56 ország – támogatását. A német kormány elsőként az uniós partnerekhez fordult, remélve hogy a huszonnyolcak mind felsorakoznak a javaslat mögé, ami kellő erőt biztosít a szükséges további támogatás megszerzéséhez.
Magyarország, Dánia és Hollandia már jelezte is, hogy csatlakozik a német kezdeményezéshez – írta a Die Welt kormányzati forrásokra hivatkozva. Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke támogatja a liberális koalíciós társ, az FDP által delegált miniszterek – Guido Westerwelle és Sabine Leutheusser-Schnarrenberger – kezdeményezését. Németországban a náci Gestapo és a keletnémet kommunista államvédelmi hatóság, a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában, különösen azután, hogy kiderült, az amerikai ügynökség az uniós tagállamok közül a németországi digitális kommunikációt figyeli meg a legalaposabban, és a német szervek szorosan együttműködnek az NSA-jel.
A hivatalos álláspont szerint a német kormányzat csak Edward Snowden júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
Az NSA botránya azonban egyelőre nem kezdte ki a kormány – és Merkel – hitelességét, és nem módosított számottevően a szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán. Egy szerdán megjelent fölmérés szerint egyedül a Német Kalózpárt profitált az ügyből, de támogatottsága még így is csak 4 százalék, vagyis az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt van. Az utóbbi hetek felmérései alapján CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, az FDP támogatottsága 5 százalék körül mozog, a legnagyobb ellenzéki erőre, a szociáldemokrata pártra (SPD) pedig nagyjából a választók negyede szavazna, ami nem jelent eltérést az utóbbi másfél-két év trendjétől.
A bolíviai elnök elfogadta szerdán négy európai állam bocsánatkérését, amiért akadályozták a hazatérését Moszkvából a Snowden-üggyel kapcsolatban, és közölte, hogy most már visszaküldi állomáshelyükre a tiltakozás jeléül hazahívott bolíviai nagyköveteket. A július elején Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország megtagadta a bolíviai elnöki géptől az átrepülési engedélyt, ezért Evo Moralesek és kíséretének Bécs repterén kellett rostokolnia fél napig. Az érintett országok azért tették ezt, mert arra gyanakodtak, hogy a gép fedélzetén próbál továbbutazni Moszkvából Edward Snowden, a CIA egykori szerződéses alkalmazottja, aki leleplező dokumentumokat hozott nyilvánosságra az amerikai hírszerző szolgálatok globális elektronikus adatgyűjtéséről.
A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén azt írta, hogy az NSA egykori külsős munkatársa által kiszivárogtatott dokumentumok alapján „aligha tartható” a német kormányzati álláspont, miszerint a kormány és a titkosszolgálatok nem tudták pontosan, mivel foglalkozik az NSA, és csak a sajtóból értesültek a titkos adatgyűjtő programokról.
Napokon belül újabb leleplező cikkek jelenhetnek meg Edward Snowdentől származó információk alapján – mondta az a brit újságíró, aki júniusban a The Guardian című lapban elsőként közölte Snowden nemzetközi botrányt kiváltó kiszivárogtatásait.
Edward Snowdennek mindeddig nemigen sikerült érdemi politikai vitát indítani a hírszerzési eljárásról, ami egyébként a fiatal informatikus eredeti szándéka lett volna. Ehelyett egészen más politikai jelenség előtt nyitott utat: olyan mértékű Amerika-ellenességet gerjesztett a világban, amelyre a tíz évvel ezelőtt megindított iraki háború óta nem volt példa – írta korábban a Financial Times.
