Orbán ismét ringbe száll Strasbourgban

„Hazám nevében szeretném megköszönni a Magyarországgal kapcsolatos kitartó figyelmet és a baráti felszólalásokat” – ezt 2012 januárjában mondta Orbán Viktor miniszterelnök a többórás európai parlamenti vita végén. A miniszterelnök kedden ismét felszólal az EP-ben a Tavares-jelentés kapcsán.

Bár az Európai Bizottság elnöke a 2012-es januári vita elején azzal érvelt, hogy az új – azóta több alkalommal is módosított – alaptörvény kapcsán aggályok merültek fel, Orbán kész tények elé állítva őt úgy válaszolt: átfogó, mély, izgalmas megújítás történt Magyarországon, az unió által felvetett problémák pedig könnyen, egyszerűen és nagyon gyorsan orvosolhatók. Rámutatott: kormánya felszámolta a paramilitáris szervezeteket, minden kisebbség védettséget élvez Magyarországon. Másfél év alatt pedig megalkottak egy új alkotmányt. – A 49-es alkotmányunk helyett utolsóként hoztunk új alaptörvényt, de Magyarország megújítása és átszervezése az európai alapértékek alapján történt, támaszkodtunk az EU alapdokumentumaira. Elismerte ugyanakkor, hogy ilyen tempó mellett természetesen felmerülnek vitás kérdések. A vitáról percről percre készült közvetítésünket itt olvashatja!

Magyarország legkritikusabb bírálója ebben a vitában kétséget kizáróan Daniel Cohn-Bendit volt – az európai zöldek frakcióvezetője, hatvannyolcas diákvezér és a Lánchíd Rádió stábját is inzultáló politikus. Felszólalásában – hasonló stílusban, mint amikor ordítva szidalmazta Orbán Viktort a magyar uniós elnökség programjának ismertetése közben két évvel ezelőtt – azt mondta, az európai zöldekkel együtt szereti hazánkat, és „sírt, amikor Magyarország elvesztette a világbajnokságot”. Kitért arra is: bátyjával kéz a kézben tüntetett a magyarországi szovjet beavatkozás ellen 1956-ban. Emlékeztetett, a magyar miniszterelnök pártját fogta akkor, amikor a kommunista diktatúra ellen harcolt a nyolcvanas évek végétől 1991-ig. A vitában a politikus úgy vélte, egy erős Európának hitelesnek kell lennie, az Európai Unió pedig a totalitarizmus ellen született meg. Felszólalásában rámutatott: ha a magyar miniszterelnök a kereszténységért akar harcolni, abban támogatják. „A világ keresztényeiért Önnel vagyunk, remélem Ön is velünk lesz a világ diktatúráinak megfékezésében.” 

Bekiabálásoktól sem mentes, a parlamenti vita végén elmondott összegző beszédében Orbán Viktor azt mondta, „hazám nevében szeretném megköszönni a Magyarországgal kapcsolatos kitartó figyelmet és a baráti felszólalásokat”. Hangsúlyozta: „az elmúlt 20 évből 15-öt ellenzékben töltöttem, így biztos vagyok benne, hogy ha van Európában ember, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok”. Orbán felhívta rá a figyelmet, eltekint a számos ténybeli tévedés kijavításától. Csak annyit kér a magyar alkotmányt bírálóktól, olvassák el azt. „Sok újdonságot találnak majd benne, mely akár megfontolandó lehet sok európai ország számára is.” „Európát kultúrája teszi Európává. Ha az érvek higgadtak, konkrétak, józanok, mindig megtalálhatjuk az ellentétek feloldásának módját. Meggyőződésem, hogy nem méltók Európához azok a vádak, amiket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh és indulat vezet” – kritizálta támadóit Orbán.

Az ülést követő sajtótájékoztatón a kormányfő úgy fogalmazott, „ma egy nagyszerű, fontos nap volt az alkotmány számára. Az alaptörvényt az a veszély fenyegette, hogy az érdektelenség mocsarába süllyed, ez szerencsére nem így történt, erre rendkívül büszkék vagyunk.” Magyarországon nincsenek doktriner politikusok a kormányoldalon. Akkor vagyok határozott, ha az ország érdeke ezt kívánja, és ugyanebben az esetben vagyok hajlandó kompromisszumot kötni – mondta kérdésre válaszolva Orbán. Közölte, politikusként egyenesen sértve érezné magát, ha nem érné politikai természetű támadás, nem tartja ugyan szimpatikusnak, de ez a politikai küzdelem legitim része.

A Hír Televízió kérdésére válaszolva arról is beszélt, az EP-vitában milyen tévedések voltak a leginkább jellemzők. „Az EP-képviselők nem voltak könnyű helyzetben, ez az oka annak, hogy megértőbben, puhábban vettem részt a vitában. Egy másik kultúrából érkezve állást foglalni nagyon nehéz dolog, de a bírálók nagy része nem olvasta el az alkotmányt. Nem is az alapján támadták, hogy olvastak belőle valamit, és az nem tetszett. Összekeverték az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal is” – mondta Orbán, aki szerint nem is lehet hagyományos politikai módszerekkel megvitatni egy alkotmányt.

Kövér László hétfő este a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kijelentette: „a realitások alapján úgy kell számolnunk”, hogy Magyarországot az EP többségben lévő baloldali koalíciója – kommunisták, zöldek, szociáldemokraták, liberálisok – el fogja marasztalni „mindenféle mondvacsinált, kifejezetten hazug állítások alapján”. Az Országgyűlés elnöke közölte, „ezzel nekünk olyan nagyon sokat nem kell foglalkoznunk”, mivel ez egy politikai háború, „pártküzdelmek európai méretekben megnyilatkozó kibontakozása”. A házelnök azt mondta: a magyar álláspont nem egyeztethető össze az unió baloldalának véleményével, miszerint bárki megmondhatja egy szuverén nemzetállamnak, hogyan kell viselkednie. „Ha valakinek a belső dolgairól véleményt alkotunk, akkor azt a kellő tisztelet hangján kell megtenni, ahogy Magyarország mindig is nyilatkozott más országok belső viszonyairól” – tette hozzá.

A keddi EP-ülés napirendjén Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő által készített jelentéstervezetről fognak vitázni, amely utal az uniós alapszerződés 7. cikkének első pontjában leírt eljárásra, miszerint az uniós intézmények a tagállamok nyolcvan százalékának támogatásával és az EP beleegyezésével vizsgálatot indíthatnak, hogy megállapítsák, fennáll-e az adott tagállamban az uniós szerződésben lefektetett alapvető értékek sérelmének kockázata.

A Fidesz képviselői szerint Tavares-jelentéstervezet nem más, mint „az európai baloldal pártdiktátuma”, annak tartalma elfogult, elfogadhatatlan. A fideszesek felhívták a figyelmet arra: a jelentésnek akkor sincs semmilyen jogi, költségvetési, illetve gazdasági következménye Magyarországra nézve, ha azt az EP plénuma is elfogadja.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Lánchíd Rádiónak arról beszélt, hogy színtisztán politikai vitára kell számítani a Tavares-jelentésről szóló egyeztetésen. Navracsics hozzátette: nincs kétsége afelől, hogy a liberálisok, zöldek, valamint a baloldali pártok ismét hazánk ellen fordulnak. A politikus beszélt arról is, hogy a jelentés szerinte a választási kampány újabb előjátékának is tekinthető.

Tavares egyébként június 19-én azok után, hogy átszerkesztett, de még így is súlyosan elfogult, Magyarország-ellenes jelentését elfogadta az igazságügyi uniós szakbizottság, nem állt le, és durván kioktatta a magyarokat – magyar újságírók előtt. Nem gondolhatjuk naivan azt, hogy aki egyszer belép az unióba, akkor minden oké, örökre szóló bizonyítványa van a jó magaviseletről. Aki bizonyítványt akar, hogy jól viselkedik, annak jól is kell viselkednie – emelte ki a portugál politikus. Szerinte „ha engedjük, hogy Magyarországon romoljon a helyzet, akkor mit kezdhetünk Romániával vagy Szlovákiával, ha például az ott élő magyarok alapvető jogai sérülnek?” – vetette fel a kérdést Tavares.

Tavares annak a Zöldek / Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja nevezetű európai frakciónak tagja, melynek társelnöke Daniel Cohn-Bendit. A portugál képviselő, aki most számon kéri Magyarországon a jogállamiság betartását, 2009 óta dolgozik egy olyan elnök mellett, aki a következőket írta önéletrajzi könyvében: „Többször is megesett, hogy néhány gyerek lehúzta a sliccemet, és elkezdtek simogatni engem. A körülményektől függően eltérően reagáltam minderre, de a vágyuk mindenképp problémát jelentett számomra. Miért nem egymással játszotok, miért engem választottak ki, és nem más gyereket? – kérdeztem tőlük. De ha kitartottak, én is visszasimogattam.”