A külügy Tóásó szabadlábra helyezését kéri

A magyar diplomácia az elmúlt napokban ismételten síkraszállt azért, hogy a bolíviai hatóságok tartsák tiszteletben Tóásó Előd emberi jogait.

A Külügyminisztérium megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Bolíviában több mint négy éve jogellenesen fogva tartott Tóásó Előd helyzetét, szorgalmazza az eljárás politikai befolyástól mentes gyors és korrekt lezárását és Tóásó Előd bolíviai törvényeknek megfelelő szabadlábra helyezését – olvasható a tárca közleményében. A tájékoztatás szerint a tárca ismételten kérte az ENSZ emberi jogi főbiztosa helyi képviselőjének segítségét az ügyben, csakúgy mint az Európai Unió illetékeseinek közbenjárását. A magyar diplomácia vizsgálja azt a lehetőséget is, hogy együttműködjön a perben érintett más európai országokkal.

Bolíviai kommandósok 2009. április 16-án a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, az akcióban életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a magyar és román állampolgár Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai–horvát kettős állampolgár Mario Tadic Astorgát. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélőjét a bolíviai törvények értelmében már rég szabadon kellett volna engedni, mivel 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban.

Az úgynevezett terroristaügyben folyó perben, Tóásó Előd augusztus 16-án tett vallomása szerint négy évvel ezelőtt Michael Dwyer nem a szállodában halt meg, hanem vélhetően később végeztek vele a kommandósok.

Tóásó Előd a La Paz-i börtönben töltötte ezt a hetet, mivel éppen szünetelt az úgynevezett terroristaper bírósági tárgyalása, így nem tartózkodott a Santa Cruz-i Palmasola fegyházban, amelyben sok halálos áldozatot követelő összecsapások voltak.

Tóásó Előd családja gyors és hatékony vizsgálatot szeretne a bolíviai úgynevezett terroristaper magyar állampolgársággal is rendelkező vádlottjának legutóbbi vallomásával kapcsolatosan, amely szerint négy évvel ezelőtt az ír Michael Dwyer nem a szállodában halt meg, hanem vélhetően később végeztek vele a kommandósok.

A magyar diplomácia már többször fellépett Tóásó Előd érdekében, többek között tiltakozott a La Paz-i külügyminisztériumnál, mert a bolíviai fél újra megnehezítette Tóásó Előd konzuli és ügyvédi érdekképviseletét, illetve kifogásolta „a per tárgyalásának újabb és újabb elhalasztását és a tárgyalások helyszíneinek váltogatását”. A Külügyminisztérium ismételten szorgalmazta Tóásó Előd mielőbbi szabadlábra helyezését.

Idén áprilisban Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára madridi tárgyalásain azt kérte, hogy a Santa Cruzban konzuli képviselettel rendelkező Spanyolország lépjen fel a négy éve fogva tartott Tóásó Előd ügyében, részesítse konzuli segítségben, a képviselet munkatársa látogassa meg a fogvatartottat, és a helyszínen tájékozódjon a körülményekről. A spanyol fél ígéretet tett arra, hogy a kérésnek soron kívül eleget tesz.

Mostanra olyan nemzetközi „láthatósága” lett a Bolíviában már több mint négy éve jogellenesen fogva tartott Tóásó Előd ügyének, az úgynevezett terroristapernek, hogy a bolíviaiak már nem tehetnek meg bármit – mondta a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap.

Takács Szabolcs kifejtette: a magyar kormány a nyilvánosság eszközével, erejével élve, mindenféle mechanizmuson keresztül folyamatosan felhívja a bolíviai kormány figyelmét, hogy tartsa be vállalt nemzetközi kötelezettségeit és saját törvényeit. A bolíviai jogszabályok szerint 36 hónapot követően senkit nem lehet előzetesen fogva tartani. Ehhez képest Tóásó Előd már több mint négy éve börtönben van. A magyar kormány folyamatosan kéri a bolíviai hatóságokat, hogy Tóásó Elődöt engedjék szabadon.

„Jelenleg a leghatékonyabb eszközünk a nyilvánosság” – hangsúlyozta Takács Szabolcs. Ennek eddigi eredményei közül kiemelte például, hogy Magyarország kezdeményezésére idén márciusban már az ENSZ emberi jogi tanácsa is jelentést készített a bolíviai ügyről. Legutóbb pedig az Európai Unió fejlesztési biztosa is hangot adott aggályainak, és kérte, hogy a terroristapernek nevezett ügyben gyors, átlátható és igazságos döntést hozzanak.